Az aorta betegségei
Az aortával, azaz a főverőérrel kapcsolatos komplikációk az érbetegségek egy jelentős hányadát teszik ki. Hogyan alakulnak ki, mik a tünetek, milyen veszélyeket hordoznak magukba, és hogyan gyógyíthatóak?
Aorta aneurizma
Az aorta aneurysma (ejtsd: aneurizma) kifejezés alatt a főverőér kóros tágulatát értjük. Kialakulhat elsődlegesen, valamint másodlagosan, disszekció (a főverőér hosszanti lap szerinti szakadása) után. A marfan szindrómások 80 százalékánál megtalálható az elváltozás.
Tünetek
A betegek tünetei igen eltérő mértékűek lehetnek. Előfordulhat, hogy egyáltalán nem jelentkeznek tünetek, csupán más okból készített mellkasröntgenen fedezik fel véletlenszerűen, vagy a Marfan szindróma gyanúja esetén történő kivizsgálás során diagnosztizálják. Ugyanakkor jelentkezhetnek a másodlagosan kialakuló szívelégtelenség tünetei is, mint nehézlégzés vagy lábödéma.
A légcső nyomása, eltolása miatt kialakulhat nehézlégzés, köhögés, igen ritkán vérköpés, esetleg visszatérő tüdőgyulladás. A nyelőcső nyomása miatt nyelési nehézség egy, az aortát megkerülő ideg nyomása esetén rekedtség, továbbá mellkasi fájdalom és hátfájdalom, valamint az aneurizmával érintkező csontok eroziója (felmaródása) is előfordulhat.
Diagnózis
A mellkasröntgen megmutathatja az aortagomb kiszélesedését és a légcső eltoltságát, de a kis aneurizmákat nem. A negatív lelet tehát nem zárja ki jelenlétüket. A mellkasfalon- és a nyelőcsövön keresztül végzett szívultrahang ellenben jól mutatja az aneurizma méretét is.
A műtét előtti kivizsgálásban a CT és az MR angiográfia nyújt bizonyosságot, ezek ugyanis jól mutatják az aneurizma alakját, kiterjedését és méretét.
Kezelés
Az aorta aneurizma sebészileg kezelhető.
Az 5,5 cm átmérőjű aneurizma általánosan műtéti javaslatot jelent.
4,5 cm-es átmérő esetén elvégzendő a beavatkozás:
- Marfan-szindróma egyértelmű jelenléténél
- pozitív családi anamnézis esetén (a beteg rokonságában előfordult már)
- ha gyorsan növekszik az aortatágulat
- gyermekvállalást tervező nőbetegek esetén
A műtét mellett fontos szerepet kap a gyógyszeres megelőzés is. A béta-blokkolók csökkentik az aneurizmák növekedését (csökkentve az érfali feszülést), szedésük mellett kisebb a disszekció előfordulása valamint a regurgitáció (a szívbillentyű elégtelensége következtében a vér visszaáramlik) megjelenése is.
Aorta disszekció
Az aorta disszekció a főverőér falának hosszanti, lap szerinti szakadása, amelynek során az ér falának középső rétege kettéválik. A betegség gyakran halálos kimenetelű.
Hogyan alakul ki, mik a tünetei, mikor javasolt a műtét?
Az aorta disszekció (repedés) a főverőér falának hosszanti, lap szerinti szakadása, (az ér teljes átlyukadása nélkül), amelynek során az ér falának középső rétege kettéválik. A rétegek között, az ily módon létrejött csatornába vér kerül.
Hogyan jön létre?
Az aorta disszekció kialakulására kétféle elmélet is elfogadott. A régebben kidolgozott, elterjedtebb és elfogadottabb elmélet szerint az aorta belső rétegének repedésén keresztül áramlik a vér a károsodott középső rétegbe, amelyben előre haladó, ritkábban visszafelé haladó áramlással csatornát képez.
Az újabb elképzelés szerint a középső réteg bevérzése az elsődleges, amelyet az aortát ellátó kis ereknek szakadásai okoznak. A belső réteg berepedését az elmélet csak az ennek következtében kialakuló, másodlagos jelenségként kezeli.
Az aorta repedés tünetei
Tünetként erős, tépő, hátba sugárzó mellkasi fájdalom lép fel. Ugyanakkor előfordul, hogy a betegség tünetszegényen zajlik, mindössze bizonytalan nyaki- és mellkasi fájdalmak jelentkeznek, de teljes tünetmentesség is lehetséges.
Az aorta disszekciók kétharmada akut (heveny), azaz két héten belül keletkezett, egyharmada pedig krónikus (idült), azaz több mint két hete fennáll a diagnózis felállításakor.
forrás: Magyar Nemzeti Szívalapítvány
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: