December végén lejár a határidő, a gyógyszerészek már csak néhány hétig vásárolhatják be magukat azokba a patikákba, amelyekben nem szakmabeli a tulajdonos. Csakhogy a ma üzemelő gyógyszertárak ötödénél nem éri el a gyógyszerészi tulajdon a 25%-ot, sokaknak egyáltalán nincs kedve beruházni egy veszteséges vállalkozásba, sokan pedig ódzkodnak a hitelfelvételtől. Ám azoknak, akik mégis megpróbálkoznának ezzel, szinte esélyük sincs év végéig eljutni a szerződéskötésig.

A tulajdonváltásra adott határidő néhány héten belül lejár, az OTP viszont csak pár napja közölte, hogy elindult a patikaműködtetési szabályok változása miatt létrehozott hitelkonstrukciója. Más, országos lefedettségű banknál eközben el sem érhető az állami garanciával kínált kölcsön, így szinte esélyük sincs a hitelfelvételre azoknak a gyógyszerészeknek, akik még most, a gyógyszertár-üzemeltetési szabályok változásának finisében határoznának úgy: mégis hitelt vesznek fel, hogy megmaradjon munkahelyük. Az OTP-nél is gond lehet az idő szűkössége, hiszen a banknál egy ingatlanbecslés is 6-8 hét, a teljes hiteligénylésre tehát nincs elég idő december végéig.

Ismert: a 2011 januárja óta hatályos gyógyszertörvény lényegében arra kényszeríti a patikák, patikaláncok nem gyógyszerész végzettségű tulajdonosait, hogy vagy zárják be üzletüket, vagy adják el többségi tulajdonukat az ott dolgozó gyógyszerészeknek. 2014-től ugyanis a patikák csak úgy működhetnek, ha a tulajdonrész 25, majd 2017-től 50%-a gyógyszerész kezében van. Márpedig a legutóbbi adatok szerint a ma üzemelő patikák csaknem ötödében nincs meg a jövő januártól kívánt szakmai tulajdonrész: 487 gyógyszertárban nem biztosított a 25%, 382-ben pedig az 50%-os gyógyszerészi tulajdonhányad. A törvényben előírt tulajdonrendezéssel érintett patikák közül 390-400 tartozik valamilyen gyógyszergyártói vagy egyéb patikalánchoz, így január 1-től 500 patika helyzete válik bizonytalanná.

Mindez annak fényében félelmetes, hogy az országban jelenleg 2333 közforgalmú patika, 668 fiókgyógyszertár és csaknem 260, orvos által működtetett kézi gyógyszertár van. Ezek mellett mindössze 70 kórházi patika végez közvetlen lakossági ellátást, s még néhány fiókgyógyszertár működik. Összességében ma a lakosság 5%-a él olyan kis, néhány száz lakosú településen, ahol helyben nincs is patika, ez a szám azonban jelentősen nőhet akkor, ha az érintett 869 közforgalmú gógyszertár nagyobb hányadában nem következik be a tulajdonosváltás, illetve az állami felvásárlás.

Már nyáron egyértelmű volt: az érintett patikák nagy része közvetlen veszélyben van, hiszen a közforgalmú patikák tulajdonosi szerkezetének megváltoztatására szükséges pénz a legtöbb gyógyszerésznek nem áll a rendelkezésére, máshol pedig szándék nincs arra, hogy „bevásároljanak”. A GKI-EKI Egészségkutató Intézet áprilisi felmérése szerint azon gyógyszerészek 63%-a, akiknek a struktúraváltás miatt szükségük lenne forrásra, nem rendelkezik saját mobilizálható tőkével. A kormány először egy úgynevezett patikaalapot hozott létre, melyben a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) is részt vesz közvetítőszervként.

Az alap egyik konstrukciója a patikákban dolgozó gyógyszerészeknek adna támogatást: a 10 milliárdos keretből a gyógyszerészek minimum 5, maximum 60 millió forint hitelt igényelhetnek, 10 éves futamidőre. A rendelet egyéves tőketörlesztési türelmi időt is biztosít, az elvárt önrész 10, a kamat pedig 9-10%, amiből hármat a gyógyszerész fizet, a fennmaradó, legfeljebb 7% törlesztését pedig az állam magára vállalja – ingatlanfedezetet viszont a gyógyszerésztől kérnek. A második konstrukció a patika-tőkeprogram, amelyben az MFB tőkebefektetéssel foglalkozó leányvállalata, a KvfP Zrt. megvásárolja az üzletrészt, átmenetileg tulajdonossá válik, a gyógyszerész pedig 5 év alatt vásárolhatja meg. 

Ha egyik magyarországi gyógyszerész sem jelentkezik érte, akkor az marad az MFB leányánál, vagyis az államé lehet a gyógyszertár, és az állam válhat majd többségi tulajdonossá 2017-re.

Akik pedig sem alkalmazott gyógyszerészüknek, sem az államnak nem adják – vélhetően rettentően nyomott áron – a patikájuk tulajdonrészét, azoknak mindössze két lehetőségük maradt: vagy bezárnak, vagy átalakulnak, „leminősülnek”. 

Mint ugyanis a Népszabadság megírta, az ÁNTSZ néhány hete arra szólította fel levélben a csaknem ötszáz érintett gyógyszerészt, hogy január elsejéig vásárolják meg patikájuk negyedét, ha még nem tették ezt meg, különben a gyógyszertárat visszaminősítik drogériává, ami lényegében azt jelenti, hogy a továbbiakban csak nem vényköteles gyógyszereket árulhatnak.

2011-ben is tiltakozott a szabályváltoztatások miatt, az utóbbi években pedig rendszeresen jelezte fenntartásait a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ). Korodi Karolina elnök szerint a nemcsak az a baj, hogy a gyógyszerészekre, illetve a nem gyógyszerész végzettségű patikusokra rákényszerítik a tulajdonosváltást, hanem az is, ahogyan.

– A bankok által nyújtott patikahitellel kapcsolatban több probléma is felmerült, csak az egyik ezek közül, hogy kevés pénzintézetnél van rá lehetőség. Mivel a bankok legtöbb esetben fedezetet várnak a hitel felvétele során, a gyógyszerészek kénytelenek saját ingatlanaikat kockáztatni, ha élni szeretnének vele. Ingatlanfedezet esetén az ingatlanbecslés akár több hónapig is eltarthat, így elmondható, hogy a pénzintézetek valóban későn szálltak be a patikahitel-programba. A gyógyszerészek helyzetét az is nehezíti, hogy az OTP az egyetlen országos lefedettségű bank, amely részt vesz a programban, a saját bankjaiknál nagy valószínűséggel nem jutnak hozzá ehhez a hitelhez. 

A veszteséges gyógyszertárra pedig nem is lehet hitelt felvenni.

– Az elmúlt hónapokban több felmérés és kutatás is bemutatta, hogy a gyógyszerészek többsége nem kíván tulajdonos lenni, és a tapasztalatok is ezt támasztják alá. Az elmúlt 20 évben a gyógyszerészeknek megvolt a lehetőségük, hogy ha akarnak, tulajdonossá váljanak. Most kikényszerített körülmények között van erre lehetőségük, amivel láthatóan nem élnek olyan aktivitással, mint azt a jogalkotó korábban remélte. A HGYSZ tagvállalatainál eddig is megvolt a nyitottság és a lehetőség arra, hogy a gyógyszerészek tulajdont szerezzenek a patikában, ahol dolgoznak.

– Egy gyógyszertár értéke több tényezőtől függ, a tulajdonosnak az az érdeke, hogy a legjobb áron tudja értékesíteni. Ha a gyógyszertárban dolgozó gyógyszerésszel a tulajdonos nem tud megállapodni, a törvény lehetőséget ad rá, hogy más gyógyszerésszel is tárgyaljon. Nincs olyan tapasztalatunk, hogy nyomott áron keltek volna el az üzletrészek.

 Vak a licit

Szócska Miklós néhány hete örömhírként jelentette be, hogy a 2011-es szinthez képest mostanra 7,5 milliárd forinttal csökkentek a magyar lakosság gyógyszerkiadásai. Kétezer gyógyszer ára mintegy 35%kal csökkent – állította az egészségügyi államtitkár, hozzátéve: ha mindenből a legolcsóbb készítményt választanák az emberek, további 12 milliárd forinttal lenne mérsékelhető a lakosság gyógyszerterhe.

A kormány és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) egyaránt sikerként éli meg, hogy a gyógyszerek ártámogatásánál 2011-ben bevezetett preferált referencia-ársávval, s az úgynevezett vaklicittel – kétezer termék esetében – csökkentek a gyógyszerárak. Csakhogy arról hallgatnak, hogy eközben még több termék ártámogatása csökkent, sőt, azok, amelyek kiestek a térítéses körből, csak jelentősen drágábban hozzáférhetőek a lakosság számára. A képet árnyalja az is, hogy a rengeteg generikum – azaz az ártámogatással, olcsóbban kínált készítmény – közül egyre több a hiánycikk, ahogy a vakliciten nyertesként kihozott termékekből sok esetben nem áll rendelkezésre a szükséges készlet.

Ráadásul a vaklicit nemcsak árban, hanem termékvolumenben is visszaesést okozott a hazai gyógyszergyártók számára, miközben megjelentek a külföldön előállított gyógyszerek, amelyek semmiféle hozzáadott értéket nem képviselnek, azaz jóval kisebb mértékben járulnak hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez. 

Már az is fenyegető, hogy a hazai termelői kapacitással rendelkező gyártóknak nem fogja megérni itt előállítani a gyógyszereket, vagy rosszabb esetben nem is fogják itthon forgalmazni termékeiket. A Weborvos információi szerint a TEVA, az Egis, a Richter és a Sanofi képviselői épp ezért tárgyalásokat folytatnak a kormánnyal, hogy felpuhítsák a vaklicit rendszerét, s a következő, 2014 februárjában induló alku kiszámíthatatlanságát már mérsékelni tudják.

 (Biró Marianna, Népszava, fotó: Tóth Gergő)