<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Hírek és Érdekességek az egészségügyből</provider_name><provider_url>https://egeszsegugy.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Orvosok Magyar</author_name><author_url>https://egeszsegugy.cafeblog.hu/author/orvosok-vedelmebenfreemail-hu/</author_url><title></title><html>&lt;h1&gt;Jó sok pénzzel lehet nekimenni a hálapénznek&lt;/h1&gt;&lt;div&gt;&lt;br&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;strong&gt;Közös megegyezés van abban az egészségügyi rendszer szereplői között, hogy a hálapénz rendszerét ki kell vezetni a rendszerből. A „para” mindenkinek rossz: orvos és beteg egyaránt vesztessé válik. Egy budapesti fórumon elhangzott, pénz is kellene.&lt;/strong&gt;&lt;br&gt;&lt;strong&gt;&lt;br&gt;&lt;/strong&gt;Az egészségügyre fordított kiadásokat jelentős mértékben kell emelni 2014-ben, mert e nélkül nem lesz fenntartható az ágazat – mondták egybehangzóan a Magyar Rezidens Szövetség által szervezett budapesti fórum résztvevői.&lt;br&gt;    Dénes Tamás, a szövetség elnöke a hálapénz felől közelítette meg a kérdést, mondván: a hálapénz egyrészt kiszolgáltatottá teszi a beteget, rossz az orvosnak, és rossz az ellátást igénybe vevőnek is. Úgy véli, a szakorvosi ösztöndíjak bevezetése és a béremelés jó lépés, de az orvosi fizetéseket olyan szintre kell emelni, hogy ne érje meg elfogadni a hálapénzt. Az elnök korábban az MNO-nak adott interjújában részletesen beszélt a felelősségről, a hálapénz mechanizmusáról. Külön nehezíti a helyzetet, hogy a „para” azonnali kivezetése a rendszerből ellátási gondokat okozna.&lt;br&gt;&lt;br&gt;A rezidensek által megpályázható ösztöndíjak és a hiányszakmát támogató források nélkül nincs jövőképük az orvosoknak, hiszen miután szakvizsgáznak, jövedelmük jelentősen csökken – mondta a rezidensek elnöke.&lt;br&gt;   Dénes Tamás szerint ki kell mondani, hogy „aki nem fogad el ma Magyarországon hálapénzt, az nagyon rossz helyzetben van”, és ez a rendszer nem fenntartható.&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;strong&gt;Többletforrások kellenek&lt;/strong&gt;&lt;br&gt;&lt;strong&gt;&lt;br&gt;&lt;/strong&gt;Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke egyetért azzal, hogy az ágazatnak jelentős többletforrásra van szüksége, valamint átlátható, koherens életpályamodellre, amelyet a kamara már régen kidolgozott. Mint mondta, a 2013-as egészségügyi közfinanszírozás összege csökkent az elmúlt évekhez képest is, és a GDP sokkal nagyobb arányát kellene az ágazatra költeni. A kamarai elnök úgy fogalmazott, az alapellátás vergődik, nem mennek kevesebben külföldre a kórházi járóbeteg-szakellátásból, és egy friss felmérés szerint a magyar orvoskar fizikai és lelki állapota sem mondható jónak.&lt;br&gt;&lt;br&gt;&lt;strong&gt;Velkey: Ez jó kezdeményezés&lt;/strong&gt;&lt;br&gt;&lt;strong&gt;&lt;br&gt;&lt;/strong&gt;Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke jó kezdeményezésnek tartja a rezidensek hálapénz elleni kampányát. A paraszolvencia megszüntetése kívánatos, ugyanakkor úgy véli, azonnali megszüntetése működési zavarokat okozna. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója szerint az egészségpolitika módszeres intézkedéseivel kell megszüntetni „ezt a mételyt”. Ehhez azonban elsődlegesen pénz kell – tette hozzá.&lt;br&gt;&lt;br&gt;A kórházszövetségi elnök szerint az idei béremelés előremutató, de a bérfejlesztésből nem lehet kihagyni a nem egészségügyi dolgozókat, továbbá a mozgóbér emelésére is forrást kell találni. Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke is azon a véleményen volt, hogy emelni kell az ágazat GDP-arányos kiadásait, hiszen – mint mondta – az egészségügy nemzetstratégiai kérdés. A testületi vezető azt szorgalmazza, hogy a mindenkori nemzetgazdasági átlagbér másfélszerese legyen egy kezdő orvos bruttó alapbére, a kezdő szakorvosi bér pedig bruttó háromszorosa.&lt;br&gt;&lt;br&gt;Velkey György kérdésre válaszolva azt mondta, a kórházi fekvő- és járóbeteg-ellátásra jövőre első lépésként 60-80 milliárddal többet kellene fordítani, béremelésre további 17-20, illetve személyi juttatásokra 25-30 milliárdot.&lt;br&gt;  Éger István szerint az egészségügy kiadásait, mintegy 800 milliárdot minimálisan másfélszeresére kellene emelni, az alapellátás finanszírozásának 90 milliárdját pedig meg kellene duplázni.&lt;br&gt;&lt;em&gt;&lt;br&gt;&lt;/em&gt;&lt;em&gt;&lt;br&gt;&lt;/em&gt;&lt;em&gt; (MNO)&lt;/em&gt;&lt;/div&gt;</html><type>rich</type></oembed>