Hírek és Érdekességek az egészségügyből

A kutya vagy eb (Canis lupus familiaris)

Orvosok Magyar

2013. Nov. 08.

Hozzászólások (0)

A kutya vagy eb (Canis lupus familiaris) ujjon járó emlős ragadozó állat, a szürke farkas (Canis lupus lupus) háziasított alfaja. Az egyetlen olyan állatfaj, amely tudományos nevében megkapta a familiaris, azaz a családhoz tartozó jelzőt.
Ezenkívül tágabb értelemben kutyának neveznek a kutyafélék (Canidae) családján belül a valódi kutyaformák (Canini) nemzetségéhez tartozó több más fajt is: ilyenek például a kisfülű kutya (Atelocynus microtis), az ázsiai vadkutya (Cuon alpinus), a nyestkutya (Nyctereutes procyonoides), az afrikai vadkutya vagy hiénakutya (Lycaon pictus) és az őserdei kutya (Speothos venaticus). A háziasított kutyát mindezektől a házikutya elnevezéssel különböztetik meg. Szócikkünkben „kutya” alatt a házikutya értendő.
A kutyák munkatársként vagy munkaeszközként (például: őrkutyák, vadászkutyák, szánhúzókutyák, vakvezetőkutyák), terápiás állatként, házi kedvencként egyaránt szolgálják az embereket. Kelet-Ázsiában (vagy éhínség idején a világ többi részén is) emberi táplálék is lehet belőlük, ilyen a csau csau[1][2], bár minden kutya ehető.

Tartalomjegyzék

  [elrejtés] 

Elnevezései és használatuk

A kutya szavunk hangutánzó eredetű állathívogató szóból ered. Erre mutat sok alakváltozata: kucsa, kucsu, kucsó, kucó. A magyartól függetlenül kialakult, hasonló kutyahívogató szavak például a szerb éshorvát kuci, az ukrán kucsu kucsu, az oszmán-török kuçukuçu.
Az eb szó ugor kori örökségünk. A másik két ugor nyelvben (manysi és hanti) a kutya neve emp. Az eb szó ma már csak hivatalos és szaknyelvi szóként („ebadó”, „ebtenyésztő”), illetve egyes kifejezések,szólások és közmondások elemeként használatos („ebadta”, „ebihal”, „ebugatta”, „eben gubát cserél”, „ebek harmincadjára vet”, „ebül szerzett jószág ebül vész”, „eb ura fakó” stb.).[3]

A kutya háziasításának története

Searchtool right.svg  Bővebben: A kutya háziasításának története
A kutya a farkas egy mára már kihalt alfajának[4] háziasításával (domesztikációjával) jött létre, amint azt mitokondriális DNS-adatok is bizonyítják. [5] A háziasítás kezdetének időpontját tudományos viták övezik, de általában 10 000–100 000 évvel ezelőttre teszik, vagyis a kutya a középső kőkorszak vagy az újkőkorszak óta társa az embernek. A háziasítás kezdeteiről semmilyen dokumentum sem maradt fent, ezért főképp feltételezésekre, illetve régészeti leletekre hagyatkozhatunk.[6] A németországi Oberkassel környékén feltártak egy hozzávetőleg 33 ezer éves kutya-állkapcsot, amely a legkorábbi ismert háziasított állat maradványa lehet, illetve Szibériában egy koponyát. A két lelet azt a feltételezést támasztja alá, hogy a domesztikáció egyszerre több helyen párhuzamosan ment végbe.[7]
Mivel a kutya és az ember több tízezer éve együtt él, emiatt gyakran közös genetikai nyomásnak voltak kitéve, ezért több hasonló genetikai változást lehet felfedezni a két faj fejlődésében.[8]

A kutya háziasításával kapcsolatos kísérletek

Beljajev-kísérlet

A Beljajev-kísérlet során kutyák háziasításával kapcsolatban rókákkal végeztek kísérleteket. Kiválasztottak néhány hím és nőstény rókát, és az emberrel barátságosabbakat tenyésztették tovább (ez volt az egyetlen szelekciós szempont). Néhány generáció után egyre több kutyára jellemző viselkedési és külső jegy jelent meg a populációban.[9]

Az ELTE kísérlete

Az ELTE munkatársai 2002 és 2003 között 13 farkas és 11 kutyakölyköt neveltek fel családi körülmények között. A kísérletet Horkai Zoltán szelídített farkasai ihlették (bár korábban már a Kőszívű Ember fiai című film forgatásához is szelídítettek farkaskölyköket).
A farkaskölyköket az önként vállalkozók saját otthonukban nevelték 5 napos koruktól kezdve napi 20-22 órát együtt töltve (ide értve az együtt alvást is). A program folyamán a kölykök részt vettek a nevelőik összes napi programjában.[10]

Wolf Science Center-ben zajló kísérlet

A Bécsi Egyetem és a bécsi Állatorvosi Egyetem Virányi Zsófia vezetésével a Wolf Science Centerben 2008-óta tart 14 farkast és 13 kutyát, a farkaséhoz hasonló falkakörülmények között. A kutatás célja a farkasok és kutyák közösségi viselkedésének összehasonlítása, amikor az ember nem veszi át a vezető szerepét.[11][12]

A domesztikáció szakaszai

  • kb. 15 000 éve: általánosan, farkasfajtától különböző módon az ember közelében élő állatokban csökken az ember iránti agresszió.
  • kb. 14–15 000 éve: az ember letelepedett életmódot alakít ki, ezzel párhuzamosan elkezdődik a farkasfélék irtása, így nő a falkák szaporodási izolációja, kialakulnak helyi változatok.
  • Kr. u. 1. század: Columella olyan kutyák tenyésztését javasolja, melyek megjelenési formája eltér a farkasétól (pl. a pásztorkutya legyen fehér, a juhászkutya legyen fekete)
  • 19. század vége: a tudatos, fajta szerint szelektált kutyatenyésztés kezdete (1873: az első ebtenyésztő egyesület Nagy-Britanniában) különböző, de hasonló karakterű egyedek).

Kutyafajták

A kutyák nagyon sok módon segítik az embert. Minden feladathoz más a kutya optimális testfelépítése, illetve viselkedése.[13] A világon az FCI mintegy 430 kutyafajtát tart nyilván, és a mai napig folyik új fajták kitenyésztése. Ezek közül egyre kevesebbet használnak arra a célra, amire kitenyésztették őket, így egyre több fajta válik ketté kiállítási és munka vérvonalra (például a német juhász és a labrador retriver).[14] Az eredeti feladatok eltűnésével a tenyésztési szempontokból is eltűnik az eredeti tenyésztési cél. Például napjainkban egyre több pásztorkutya fajta a nyájak őrzése és terelése helyett őrző-védő szerepkörben szerepel[15]. A kutyáknál megkülönböztetik a két vagy több fajta kereszteződéséből származó a keverékeket és a fajtatiszta egyedeket. Utóbbiakat törzskönyvi nyilvántartásba veszik. Az azonos fajtájú egyedeket közös külső és belső jellemzők (úgynevezett vézenjegyek) kötik össze a közös származáson kívül. Ezeket a fajtastandardtartalmazza. A fajtajegyek némelyike negatívan hathat a kutya egészségére, ilyen rizikófaktor például a spánielek hosszú füle. Más külső jellemzők egyenesen genetikai rendellenességként foghatók fel, például a meztelenkutyák kevés szőrzete. A két fajtiszta kutya szándékos keresztezéséből született kutyákat gyakran fajtakeresztezettnek nevezik.

A kutyafajták felosztása az FCI szerint

Searchtool right.svg  Bővebben: FCI fajtacsoportok
A kutyafajtákat tíz csoportba osztották. Ezeket megjelenés vagy szerep alapján alakították ki. A tíz csoport:
  • I. fajtacsoport: pásztor- és juhászkutyák
  • II. fajtacsoport: schnauzerek, pinscherek, örző-védő ebek, masztiffok
  • III. fajtacsoport: terrierek
  • IV. fajtacsoport: tacskók
  • V. fajtacsoport: spitzek és ősi típusú kutyák
  • VI. fajtacsoport: kopók, vérebek
  • VII. fajtacsoport: vizslák, szetterek
  • VIII. fajtacsoport: vízi vadászok
  • IX. fajtacsoport: társasági kutyák
  • X. fajtacsoport: agarak

A kutya anatómiai felépítése

A kutya csontváza

A kutya vázát kétfajta csont alkotja: csöves csontok (ilyen például a lábszárcsont) és a lapos csontok (például a koponya és a lapockacsont). A csontvázemelőszerűen működő csontok összessége, amelyeket a hozzájuk tapadó izmok mozgatnak. A csontok ízületeken keresztül érintkeznek egymással. Bonyolult felépítésük szilárdságot ad nekik, de ez nem nehezíti a mozgást; a kötőszöveti szalagok lehetővé teszik a csontok korlátozott mértékű és meghatározott irányú elmozdulását. A csontnak az ízülethez tartozó részét porc fedi, amely könnyebbé teszi az ízület mozgását és segít elnyelni a rázkódási energiát. A csöves csontok az embrionális fejlődés során porcos szerkezetűek, a vemhesség kései szakaszában alakulnak valódi csontokká. A fiatal, még növésben lévő kutyáknál a csonthártyák belső rétege aktívan osztódik, így a csontok kívülről folyamatosan vastagodnak. A csöves csontok hosszanti növekedése az ízületekhez közel eső üvegporc-lemezben történik. Később a porc elcsontosodik, így hosszabbodik a csont. A csöves csontok hossznövekedése a kutyák tíz hónapos korára általában teljesen befejeződik, azonban nagytestű fajtáknál akár másfél évig is eltarthat.[16]

Érzékszervei

Uexküll[17] szerint minden élőlény a saját érzékelésének világába van bezárva, mivel érzékszerveivel az őt körülvevő világnak csak egy kicsike részét képes érzékelni, illetve idegrendszerével, mentális képességével feldolgozni.
Az ember akinek az elsődleges érzékelési élménye a látás, nehezen tudja elképzelni, hogy milyen lehet a kutyák elsősorban illatokból álló világa. A kutyákszaglása és hallása az emberénél sokkal fejlettebb, így kutyák képesek kiszagolni az elejtett vadakat, vagy akár a kábítószert és a robbanóanyagot.

Orr

A kutya rendkívül érzékeny orra

A kutyák egyik legfigyelemreméltóbb sajátsága a szaglásuk. Minden kutya ösztönösen szagmintát vesz, amiről csak lehet, legyen az ember, egy másik kutya, vagy akár egy hely. A kutyák orra töméntelen információt képes felfogni, és körülbelül milliószor érzékenyebb az emberénél. Agyukban rengeteg idegsejt végzi a szaglószervi ingerek feldolgozását. A kutyák orrának érzékenysége a szaglóhám megnövekedett felületének, illetve a fejlett agyi feldolgozásnak köszönhető. Egy átlagos kutyánál ennek a felületnek a nagysága 130 cm², míg az embereknél csak 3 cm². Szaglóhámjuk sűrűn redőzött, fodrai között megrekednek a szaganyagok.[18][19][20]

Szem

A kutya szeme alapjában véve nagyon hasonlít az emberi szemhez. Természetesen több különbség van közöttük, ezért az ember és kutya látása és látótávolsága sem egyforma. A szem két fő részét a szemlencse választja el egymástól. Mikor a kutya növekszik, a szemlencséje is nő, ehhez a növekedéshez szükséges anyagokat a szemlencsetok élő sejtrétege biztosítja. A kutya szemének három rétege kívülről befelé: az ínhártya (sclera), a középső réteg (uvea) és az ideg- vagy recehártya (retina). Az ínhártya elől a szaruhártyába megy át.[21] Sötétben a kutya jobban lát az embernél, ugyanakkor színlátása igen gyenge, egyrészt mert retinájának ingerfelfogó sejtjei között túlsúlyban vannak a fényérzékeny pálcikatestek, másrészt a pálcikák rétege alatt található tapetum lucidum miatt, mert az visszaveri a pálcikákra az összegyűjtött fénysugarakat. Ennek a vadon élő kutyák nagy hasznát veszik, mivel sötétben vadásznak. A mozgásra már igen messziről felfigyelnek. Az álló, mozdulatlan tárgyakat viszont nem érzékelik jól. A kutyák látótere kétféle lehet. A rövid fejű fajtáknál a szem előrenéz (például a buldognál), és nagyobb az átfedés a két szem látótere között. A hosszú fejű fajtáknál (például: drótszőrű foxterrier, agár) a szem kissé oldalra néz, látóterük között csak kicsi az átfedés.[22]

Fül

A fül a kutyák egyik legkifinomultabb érzékszerve. Minden kutyafaj kitűnően hall. Képesek az emberi fül számára hallhatatlan, nagy rezgésszámú hangok (ultrahangok) érzékelésére is. A kutyák sokszor akár négyszer olyan messziről meghallják a hangot, mint az átlagos hallású ember.[23][24]

Kültakarója

A kutyák testét általában szőrzet borítja (kivéve néhány meztelen-kutya fajtát, ahol a szőrzet, ritkább, vagy a test egyes részein hiányzik). A szőr lehet rövid,félhosszú vagy hosszú. A fiatal kutyáknak születés után gyakran a felnőttkoritól eltérő szőrzetük van, ami általában selymesebb, bolyhosabb, mint a felnőtteké, gyakran a mintázata, színe is eltérő. A színváltásra példa, hogy az afgán agarak feketén születnek, és az első vedlés során érik el a végleges színüket, vagy a dalmata kiskutyák fehéren születnek és később jelennek meg rajtuk a foltok.
A kutyák évente kétszer vedlenek. Ősszel a nyári bundájuk helyett sűrűbb, hosszabb télit növesztenek, tavasszal pedig a melegebb időjáráshoz megfelelőbb rövidebb ritkábbat. A vedlés során az elöregedett szőrszálak kihullanak.
A lakásban tartott kutyák gyakran egész évben vedlenek.[25]

Magyar kutyafajták

A kutya szaporodása


 nőstény kutyát szukának, a hímet kannak nevezik. A kanok bármikor készen állanak a párzásra, míg a nőstények csak a párzási időszakban, amikor a szuka úgymond „tüzel”.

A szuka tüzelése

A szukát az első tüzelés időpontjától tekintik ivarérettnek. Az első tüzelés időpontja összefügg a teljes testméret elérésének időpontjával. A kistestű kutyáknál ez az időpont a 6–8 hónapos kor környékén, míg nagy testű kutyáknál egy éves kor utánra tolódik. A tüzelés általában fél évenként következik be, és hozzávetőleg 21 napig tart, de a tüzelés hossza fajtánként eltérő lehet. A tüzelés kezdetén a szuka még nem engedi magához a kanokat. A fedezésre a tüzelés 7. és 17. napja közötti időszak a legalkalmasabb.
A tüzelés teljes ideje alatt a szukát nem célszerű közösségbe (kutyafuttatóba, kutyaiskolába) vinni, mert a kan kutyákat mágnesként vonzza magához, ami felforduláshoz, az állatok küzdelméből kifolyólag az emberre is veszélyes helyzetekhez, kutyák sérüléséhez, elvesztéséhez, illetve nem kívánt szaporulathoz vezethet.
A szuka tüzelését az jelzi, hogy pérája (nemi szerve) megduzzad, az állat nyugtalanul viselkedik, felkelti a kanok érdeklődését, vércseppeket hagy maga után.[26][27]

Vemhesség

A fedezést követően – amennyiben a megtermékenyítés sikeres volt – a szuka 58–62 nap elteltével világra hozza kicsinyeit. Az alom mérete (az utódok száma) függ a kutya fajtájától, illetve egyéb tényezőktől. A kölykök várható számát legegyszerűbben ultrahang vizsgálattal lehet megállapítani a vemhesség 30. napját követően.
A vemhesség második felében a szuka fokozott odafigyelést, illetve, mivel a megnagyobbodott méh kisebb helyet hagy az emésztési rendszernek, illetve a magzatok is egyre jelentősebb mértékben vonnak el tápanyagokat a szukától, gyakoribb etetést igényel.
Ha a vemhesség rendben lezajlik, a 60. nap környékén megindul az ellés. A szuka hozzávetőleg óránként hozza világra kölykeit, majd megszoptatja őket.[28][29]

A nem kívánt szaporulat megelőzése

A nem kívánt vemhesség a legegyszerűbben ivartalanítással vagy fogamzásgátlással előzhető meg, ami egyben bizonyos betegségekkel szembeni védelmet is jelent. A fiatal korban (ivarérés előtt) végzett ivartalanításnak nincs ismert negatív mellékhatása a hobbi célból tartott kutyákra, viszont a gazdát megkíméli a kölykök felnevelése és gazdák keresésének feladatától, a kanokban csökkenti a domináns viselkedést, illetve a versengést. A felnőtt korban ivartalanított állatok esetében a műtét után célszerű a táplálék mennyiségét csökkenteni. [30]

A kutya betegségei

Bővebben: A kutya betegségei

A többi élőlényhez hasonlóan a kutyát is több fertőző, genetikai valamint egyéb betegség fenyegeti. Ezek nagy része szűréssel, oltással és megfelelő tartással megelőzhető. Ebben a fejezetben a teljességre való törekvés nélkül bemutatunk pár példát.

A kutya egészségének megromlását leghamarabb általában a viselkedésén lehet észrevenni. Ilyenkor levertnek, zárkózottnak látszik, és kevesebbet mozog, mint máskor. Megváltozhat az étvágya is: olykor javul, máskor romlik.[31]
A betegségről árulkodik a láz. A kutya normális testhőmérséklete 38,5 °C a végbélben mérve. A testhőmérséklet azonban nem csak betegségtől, hanem szaladgálástól, vagy egyéb természetes folyamatoktól is megemelkedhet.[32]

Fertőző betegségek

A kutya – különösen kölyökkorban – a többi állathoz hasonlóan–, ki van téve a fertőző betegségeknek, ezért a kutya oltási programját már nyolc hetes korban el kell kezdeni.[33]. Az oltási sor összeállításakor figyelembe kell venni a törvényi előírásokat, illetve milyen betegség ellen szeretné a kutyát a gazdája immunizálni, valamint az aktuális járványügyi helyzetet.[34] Tanácsos a veszettség, valamint az egyéb kutyabetegségek elleni kombinált oltások rendszeres beadása. A külső paraziták ellen különböző cseppekkel, bolhanyakörvvel lehet védekezni, bár a bolhanyakörv hosszú szőrű kutyáknál kevéssé hatékony.[35]

A veszettség halálos, emberre, más állatokra is átterjedő idegrendszeri betegség, amit vírus okoz. A veszettség elleni oltás Magyarországon kötelező, ennek köszönhetően a veszettség városi környezetben csak nagyon ritkán fordul elő.

Féregfertőzések

A féregfertőzések elsősorban a kölyökkutyák életét veszélyeztetik, a felnőtt kutyák esetén azonban az állat kondíciójának megőrzése illetve közegészségügyi okokból szükséges a féreghajtás, mivel egyes fajták az emberre is veszélyt jelentenek.
A globális klímaváltozással a korábban csak a Mediterránban megtalálható szívféreg hazánkban is támadja a kutyákat.[36]

Genetikai betegségek

  • Csípőízületi diszplázia a kutyák leggyakoribb örökletes betegsége. Általában közepes és nagytestű kutyákon jelentkező ízületi elváltozás, amely azt jelenti, hogy a combfej nem megfelelően ül a vápában. A betegség általában a kor előrehaladtával romlik, ez azonban megfelelő életmóddal lassítható, illetve a tünetek műtéttel enyhíthetőek.[37]
  • Epilepszia rohamokkal járó idegrendszeri betegség. Népies nevén nyavajatörés. Lehet örökletes, vagy okozhatja fertőzés, anyagcserezavar, vagy egyéb betegség szövődménye.[38]
  • Farkastorok esetén a kutya szájpadlása kettéhasadt, gyakran nyúlszájjal együtt jelentkezik. A farkastorokkal született kölykök életképtelenek.[39]

Egyéb betegségek

A kutya intelligenciája

Bővebben: Kutyanevelés és -kiképzés
„ A kutyák igazából embernek képzelik magukat, valószínűleg egy gyereknek. ”
– Csányi Vilmos[40]

A kutyák képesek tanulni, alkalmazkodni a környezethez. A kutya falkában élő állat, és mint ilyen, könnyen megérti a környezetében az emberek (és állatok) közötti társadalmi kapcsolatot, hierarchiát. Az emberrel együtt töltött évezredek alatt a kutya és az ember megtanult együtt dolgozni. A kutyák képesek a gazdájukat utánozva tanulni, illetve a megfigyelt cselekvést a saját lehetőségeikre alkalmazni (amit a gazda a kezével csinált a kutya a szájával, vagy fordítva).[41] Az együttélés során megfigyeli a gazdáját, és szinte olvas a gondolataiban, apró viselkedési jelekből igen pontosan meg tudja becsülni a gazda terveit, illetve, ha megoldhatatlannak tűnő feladattal szembesül – ellentétben a farkassal –, képes gazdája segítségét kérni.[42][43] A kutya a csecsemőkhöz hasonlóan felismeri az ember kommunikációs szándékát. A farkassal és a csimpánzzal ellentétben a kutya szemének ínhártyája („szeme fehérje”) általában fehér színű, ezért a szemállása, tekintetének iránya jól felismerhető, így a kutya és az ember képes követni egymás tekintetét, illetve utasítást, információt tud egymásnak átadni a tekintetével.[44]

A kutya tanulási képességeinek a megítélése eléggé ellentmondásos, a 19. század közepéig az a szemlélet élt, hogy a kutya „lelketlen oktalan állat”, ugyanakkor időnként erős túlzások is napvilágot látnak, mely szerint a kutyák megtaníthatóak emberi nyelven beszélni vagy olvasni.[45] Arra, hogy a kutyák képesek olvasni, több demonstráció is található különböző megosztó oldalakon, de az alapos vizsgálatok kimutatták, hogy nem olvasásról, hanem képfelismerésről van szó. az azonban elmondható, hogy az adott feladatra tenyésztett munkakutyák a feladatot, amelyre tenyésztették őket, könnyen megtanulják.
A népszerűsítő irodalomban a kutya intelligenciáját gyakran különböző korú csecsemőkhöz szokták hasonlítani. Ez azonban gyakran félrevezető, mivel a különböző képességek összehasonlítása alapján eltérő eredményekre vezet.[46]
Ausztrál kutatók megfigyelése szerint a fogságban tartott dingók képesek eszközhasználatra: egy magasan levő tárgyat úgy értek el, hogy a kennelben található állványt odahúzták és arra felmásztak.[47]

A kutya kapcsolata az emberrel

„ A kutya az ember legjobb barátja ”

A kutya és az ember kapcsolata koronként és helyenként eltérő lehet, hiszen van, amikor a kutya házikedvenc, van, amikor munkaeszköz, és van, hogy élelemforrás.

A kutya és ember közötti kapcsolat leírására alapvetően két modellt használnak.
Az egyik a kutya és az ember közötti kapcsolatot a farkasfalkában megfigyelt (az újabb kutatások által megkérdőjelezett) erős hierarchikus viszony alapján írja le, ahol az ember a megkérdőjelezhetetlen tekintélyű domináns fél.
A másik szemlélet szerint a kutyának az emberi családban betöltött pozíciója alapján a kutyához, mint bébimorf lényekhez közelítenek, mivel sok családban a kutyák a kisgyerekéhez hasonló pozíciót foglalnak el.
A korszerűbb vizsgálatok a „kutya az ember legjobb barátja” szemlélet alapján árnyaltabb képet alakítottak ki a kapcsolat működéséről, ahol a két faj egyedei között egyfajta szövetséget tételeznek fel, mely szerint az ember gondoskodik a kutyáról, a kutya pedig segíti a gazdáját (vadászkutya, vakvezető kutya).[48]
A vizsgálatok eredménye szerint a kutya a farkassal ellentétben határozottan megkülönbözteti a gazdáját a többi embertől, és ragaszkodik hozzá. Ez a ragaszkodás eltér az anyjához való ragaszkodástól, mivel az egyed fejlődése során nem gyengül, emiatt valószínűleg attól eltérő mechanizmusokra vezethető vissza. A kutya-ember közötti különleges kapcsolat mögött valószínűleg az szerepel, hogy azok a kutyák kaptak több figyelmet, illetve szaporodási lehetőséget, amelyek nagyobb mértékben voltak képesek a gazdájukkal együttműködni.[49]
Az emberek ragaszkodását a kutyához kérdőíves felméréssel mérték. Az eredmény szerint az egyedülállók jobban kötődtek, mint a gyermektelen családok, a családban élő gyermekek számával nagyjából arányosan csökkent a felnőttek kötődése a kutyához.[48]

A kutyahűség

A kultúrában a kutya sokszor a hűség jelképeként jelenik meg, ami a gazdájáért és annak családjáért az életét is örömmel feláldozza. Ez a kép a kutya falkaviselkedésének megfigyeléséből ered. A kutya a gazdáját és annak családját (jó esetben) falkavezérnek, illetve felettes falkatagnak tekinti, akiknek a megvédése az ő feladata.
Azok az esetek, amikor egy kutya a gazdáit nagy (esetleg kontinensnyi) távolságot megtéve is megkereste (Eric Knight: Lassie hazatér), vagy egy kutyaéleten át várnak gazdájukra (Argosz, Hacsikó) – bár fordulnak elő hasonló dokumentált esetek – kivételesnek tekinthetőek, inkább az irodalom tárgykörébe tartoznak. Ilyenkor a tipikus viselkedés, hogy a kutya keres magának másik falkát (gazdát, vagy „valódi kutyafalkát”), amelyet aztán épp úgy védelmez, mint az „eredeti” családját.

A kutyatartás egészségügyi hatásai

Searchtool right.svg  Bővebben: A kutyatartás egészségügyi hatásai
A kutyákról emberre (és fordítva) sokféle betegség, fertőzés terjedhet át, ennek veszélye megfelelő tartási körülményekkel és immunizálással, féreghajtással minimálisra csökkenthető.
Az egyik legyakoribb eset a féregfertőzések átterjedése ez emberre, illetve a kötelező védőoltás bevezetése előtt a veszettség okozta a legnagyobb veszélyt az emberekre.
A kutyatartás javítja a család egészségi állapotát, csökkenti az orvoslátogatások számát, illetve egyes betegségek esetén jelentősen javítja a túlélési esélyeket.

A kutyák szerepe az orvostudományi kutatásokban

A kutyák hosszú időn keresztül – kísérleti alanyokként – alapvető szerepet játszottak az orvostudományi kutatásokban. Így a különböző műtéti eljárások kidolgozásában, a hatóanyagok hatásmechanizmusainak kiderítésében, a csont- és porcszövet regenerációjának tanulmányozásában. Ez utóbbiakban kiemelkedő szerepe volt Krompecher István debreceni egyetemi tanárnak, az MTA rendes tagjának,[50][51][52] aki alapvető kísérleteit kutyákon végezte. Kutyákon végezte a feltételes reflexek mechanizmusát tisztázó híres kísérleteit Pavlov – a közömbös és feltétlen ingerek időbeli összekapcsolásával –, aki ezek alapján kimutatta, hogy az agykéreg működésének alapvető mechanizmusa az időleges kapcsolatok kialakulása és megszűnése.[53] Pavlov egyik kísérleti kutyáját – a kísérleti kutyák emberiség érdekében hozott áldozata emlékének tisztelegve – a Pavlov múzeumban, Szentpéterváron szobor is őrzi. Ma már az állatkísérleteket lehetőség szerint sejttenyészeteken, illetve egyéb objektumokon végzett vizsgálatokkal helyettesítik.

A kutyatámadások megelőzése

A kutyatámadások jelentős részben családon belül történnek, amikor a család kutyája a gyereket, esetleg a nehezen mozgó nagyszülőt támadja meg.
A támadások egy egészséges kutya esetében nem oktalanok; megérthetők és megelőzhetők, ha a kutyák viselkedésének módját ismerjük. Ha a család odafigyel a kutya egészségi állapotára, illetve arra, hogy a kutyának ne legyen oka támadni, akkor a támadások túlnyomó része elkerülhető.
A kutyatámadásokról kialakult képet torzítja, hogy azok a ritka esetek kapnak nagy nyilvánosságot, amikor egy kutya megtámadott valakit (különösen gyereket), nem hír az a mindennapos jelenség, hogy egy kutya hosszan tűri, ha egy kisgyerek bántalmazza.
Az iskolai tananyagból hiányzik a kutyákkal való helyes viselkedés ismerete, az intézkedések, amikkel a kutyatámadások esélyeit csökkenteni lehet:
  • A kutyakölyök szocializációját a lehető legfiatalabban el kell kezdeni, minél hamarabb hozzá kell szoktatni más kutyákhoz, emberekhez, illetve a család életében előforduló szituációkhoz. Ismert, begyakorlott helyzetben a kutya várhatóan nyugodtabb lesz, mint egy nyugtalanító, ismeretlen szituációban.
  • Ha egy gyerek vagy egy idegen játszik a kutyával, akkor szükség van a gazda jelenlétére is, hogy a játék eldurvulását megelőzhesse.
  • A kutyának kell egy saját biztos hely: egy csendes sarok, ahova félrevonulhat. A családi programok, vendégségek esetén is gondoskodni kell arról, hogy ha a zaj, más valami vagy valaki zavarná, akkor kitérhessen, visszavonulhasson.
  • Közösségi közlekedés igénybevétele esetén a törvény előírja a szájkosár használatát, azonban így is érdemes a lehetőségekhez képest nyugodt helyet keresni a járművön.
  • Ha a kutya éppen őriz valamit (élelmet, játékot vagy bármit), a gyerek ne próbálja elvenni.
  • A csapdába esett, pórázba akadt, egyéb okból rémült kutyán felnőtt próbáljon segíteni, mégpedig olyan, aki megfelelően felkészült erre.
  • A megkötött kutyát megfelelő távolságra ki kell kerülni, és semmi szín alatt nem szabad olyan közel szaladni el mellette, hogy ha odakap, elérhesse a futót.[54]

Kutyák az emberek szolgálatában

Searchtool right.svg  Bővebben: Kutyák az emberek szolgálatában
Az együttélés évezredei alatt az ember és a kutya egyre több feladatban találta meg az együttműködés lehetőségét. Fokozatosan kialakultak azok a feladatkörök, amelyeket a kutyák ügyesen el tudnak látni. Ezek a feladatok a gazdasági társadalmi változásokkal (például a külterjes állattartás visszaszorulásával, a városi élet elterjedésével) folyamatosan változnak. A kutyatartás a szorító gazdasági szükség helyett egyre inkább hobbi, kedvtelés lett. Egyre több kutyafajta esetén figyelhető meg, hogy az eredeti szerepkörében fontos összetett viselkedési minták helyett a tenyésztők előnyben részesítik a divatos megjelenési jegyeket, emiatt egyre több a groteszk megjelenésű vagy viselkedésű kutya.[55]

Vadászkutyák

Searchtool right.svg  Bővebben: Vadászkutya
A kutyák és emberek együttműködése legrégebben valószínűleg a vadászat során alakulhatott ki. A kutya a vadászat során többféleképpen segíthet a vad elejtésében.

Falkavadászat

A falkavadászat[56] általában társadalmi esemény. Alapvetően két fajtája van: a gyalogos és lovas falkavadászat. Azt, hogy gyalogos, vagy lovasvadászatot tartanak, elsősorban a terepviszonyok határozzák meg. A falkavadászatra többféle fajtát is használnak, egy falka azonban mindig azonos fajtájú kutyákból áll. Az ismertebb falkavadász kutyák a beagle, basset hound, francia kopó. Falkával általában rókára, szarvasra, vidrára, vagy vonszalékra vadásznak. A vonszalék mesterséges zsákmány.

A vizslák

A vizslák a kutyavilág arisztokratái. Minden jelentős vadásznemzet kitenyésztette a saját vizslafajtáját (német vizsla, rövidszőrű magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla). Ezek a kutyák a rajongóik szerint az összes vadászkutya feladatát képesek egyedül ellátni. A vizslás vadászat során a vadász előre küldi a kutyát, a kutya megkeresi a zsákmányt, majd az egyik első lábát felemelve jelzi annak irányát, majd a lövés után a vadat felkutatja, és a gazdájához viszi.

Vérebek

A lőfegyverek elterjedésével megszaporodtak azok az esetek, hogy a vadász a vadat megsebezte, megölni azonban nem tudta. A sebesült állatok felkutatására a XV. század folyamán kitenyésztették a vérebeket. A vérebek a vadászat után felkutatják a lövés helyétől indulva a sebesült állatot. Ha a zsákmány még él, akkor csaholásával megállítja, amíg a vadász odaér és megöli (állóra csahol). Ha a zsákmány már kimúlt, csaholással odahívja a vadászt (meredtre csahol). Jellegzetes képviselőik az angol véreb (bloodhund), hannoveri véreb (Hannoverscher Schweisshund), bajor hegyi véreb (Bayerischer Gebirgsschweisshund).
A vérebek különlegessége, hogy nem a friss nyomot, hanem a hideg nyomot (2-24 órásat) kell tudnia követni, mivel a feladatuk a vadászat befejezésével kezdődik.

Juhászkutyák

Valószínű, hogy a vadászat mellett a nyáj, illetve a pásztor őrzése volt a farkasokkal, és az egyéb ragadozókkal szemben. A római Marcus Terentius a következőt írta a pásztorkutyákról: „…legyenek elég erősek a farkassal való küzdelemre, és eléggé gyorsak ahhoz, hogy követhessék a fenevadat, és elragadják tőle zsákmányát”.

Ahogy az idők folyamán a legelők zsugorodtak, a vetésterületek növekedtek, illetve ritkultak a jószágra veszélyt jelentő ragadozók, egyre fontosabbá váltak a kisebb testű, fürgébb terelőkutyák, hogy megakadályozzák, hogy a nyáj a vetésbe tévedjen. A pásztorkutyák feladatai itt kettéváltak. A nagytestű lomha de erős és rettenthetetlen nyájőrző kutyákra, (kuvasz, komondor) illetve a terelőkutyákra (puli, pumi).[57] A nagytestű kutyák egy részének pedig megváltozott a feladata, és beköltözött a falvakba házőrzőnek, vagy a vetés védelmezőjének.

Szánhúzó kutyák

A szánhúzó kutyák az eszkimók nélkülözhetetlen társai. Télen húzza a szánkót, nyáron felmálházva cipeli a terhet, hálók vontatásával segíti a halászatot, végszükség esetén élelemként segíti a gazdáját.

Szánhúzásnál általában korlátozzák a tehet összsúlyát a húzó kutyák súlyának másfélszeresére. Ilyen terhelés esetén a fogat átlagosan 10-12 kilométert tud átlagosan megtenni óránként. Ez azonban függ a tehertől, az időjárástól, a kutyák kondíciójától. illetve a terep adottságaitól. A leghosszabb hiteles távolság, amit feljegyeztek 18 óra alatt 100 mérföld.

Segítőkutyák

Vakvezető kutyák

A vak embert a kutyájával sokszor már távolról észre lehet venni az ember fehér botjáról és a kutya jellegzetes hámjáról, amin vörös kereszt jelzi, hogy a kutya a segíti a gazdáját. A vakvezető kutyák, azon kívül, hogy ellátják egy házi kedvenc feladatait, segítik a gazdájukat a közlekedésben, segítenek kikerülni az útakadályokat, gödröket, illetve megoldani az egyéb, mindennapi életben felmerülő problémákat.

Halló kutyák

A hallássérülteket segítő kutyák a vakvezetőkhöz hasonló képzést kapnak, azonban nem a gazdájuk útjába kerülő akadályokat, hanem a különböző hangokat, zajokat (telefon, csengő, autó) jelzik a gazdájuknak. A Sue Thomas – FBI című amerikai filmsorozat egy hallássérült FBI ügynökről és kutyának kalandjairól szól[58]

Rohamjelző kutyák

A rohamjelző kutyák a hirtelen rosszullétél járó betegségek – általában epilepszia vagy diabétesz – esetén a rosszullét előrejelzésével, illetve a roham alatt segítség hívásával tudnak segíteni a gazdájuknak.[59] Amennyiben a kutyának sikerül a rosszullétet előre jelezni, a gazda megelőzheti a rohamot, illetve biztonságba helyezheti magát.[60] A kutyával rendelkezők magabiztosabbak, könnyebben teremtenek másokkal kapcsolatot, rohamaik gyakran ritkulnak, és azok erőssége csökken.

Mozgássérült-segítő kutyák

A mozgássérülteket segítő kutyák Magyarországon még kevésbé elterjedtek, mint Európa többi országában, vagy az Egyesült Államokban. A mozgássérült-segítő kutyák a gazda igényeinek megfelelően felvehetnek tárgyakat a földről, különböző tárgyakat vihetnek a gazdájuknak, ajtót nyithatnak, villanyt kapcsolhatnak stb. Mindemellett nagyon fontos lelki támaszt nyújtanak gazdájuknak.[61]
A kutyák képzése 1,5–2 évig tart, és legfontosabb része a szocializáció, hogy a kutya minden olyan helyzetben, amivel a gazdája mellett találkozhat, barátságosan tudjon viselkedni.[62]

Terápiás kutyák

A terápiás kutyák alkalmazásakor a kutyának az emberre gyakorolt pszichológiai hatásait használják ki. A tapasztalatok szerint a kutya jelenléte, simogatása csökkenti a vérnyomást, a stresszhormonok szintjét, a szorongás enyhül.

Egyéb segítőkutyák

Képeznek kutyákat allergiásoknak az allergének jelzésére, ezzel a véletlen rosszullétek esélyét csökkentik.
Egyes állatok a daganatos betegségeket képesek jelezni[63]

Hadi kutyák

Már az ókori ábrázolásokon is megjelentek a kutyák harci körülmények között. A gyarmatasosítások során is jegyeztek fel harcban résztvevő ebekről.

Reguláris körülmények között először a Német Császári Hadsereg használt kutyákat 1884-től.
Harci körülmények között a kutyákat a felderítők, előőrsök jelzőkutyaként használták a váratlan rajtaütések jelzésére használták.

Kutyás sportok

Sok gazda versenyezteti a kutyáját valamilyen sportban,[64] ide értve a kutya szépségversenyeket, dog dancing, agility,[65][66] kutyás futás (canicross) stb.[67]. A kutyás sportok egy része a kutyák eredeti feladatit igyekszik versenykörnyezeten imitálni, más részük pedig a kutya-gazda kapcsolatot teszi próbára.

Dogdancing

A dogdancing tükörfordítása a kutyatánc. A versenyt egy emberből és egy kutyából álló csapatok vívják. A versenyszabályzat hangsúlyozottan megengedi fogyatékkal élő emberek indulását. A versenyszám egy táncprodukció, amelyet az ember és a kutya együtt mutat be, és a zsűri pontokkal jutalmaz. A produkciónak elsősorban a kutya képességeinek bemutatása kell, hogy a célja legyen

Agility

A kutya, gazdája vezetésével megy végig egy a lovas díjugratás által ihletett akadály pályán [69]. A kutyát a gazdája póráz nélkül vezeti végig a pályán, miközben sem a kutyát, sem az akadályokat nem érintheti meg. A verseny időre megy, a pályaelhagyásért, vagy egyéb hibáért hibapont jár.

Az agilityben használt akadálytípusok:
  • Gátak
  • Rámpák
  • Szlalom
  • Alagutak
  • Asztalok[70]

Terelőkutyák versenye

A versenyfeladatok a pásztorok terelőkutyáinak alapvető feladataiból állnak, a verseny azokban az országokban népszerű, hol a külterjes állattenyésztés nagy múltra tekint vissza. A kutyák egyedül vagy csapatban a felvezető utasításai alapján terelik a juhok csoportját a kerítésekkel, kapukkal, karámokkal kijelölt pályán. A versenykiírásban meghatározzák, hogy az adott versenyen csak adott fajtájú, vagy bármely terelésre betanított kutya indulhat-e.
A verseny időre megy, a pályaelhagyásért, vagy egyéb hibáért hibapont jár.[71]

Szánhúzás

A szánhúzás az északi népek szánhúzókutyáinak munkáját imitálja versenykörülmények között. A szánhúzáshoz egy szán, vagy edzőkocsi, illetve a fogasoláshoz szükséges eszközök szükségesek. A szánhúzás igazi csapatjáték, hiszen a gazdának legalább két kutyát kell irányítania.[72]

Agárverseny

Az agárversenyek gyorsasági futóversenyek, amely során a kutyák előtt drótkötélen cikcakkos pályán vontatott műnyúl biztosítja a vadászat élményét. A versenyek különböző szabályok szerit folyhatnak[73][74]

Flyball

A flyball egy kutyás csapatjáték, amit két négy kutyából álló csapat játszik időre, egymás ellen, két párhuzamosan kialakított 15-16 méter hosszú akadálypályán. A kutyáknak egymás után kell leküzdeni a 4 ugróakadályt, majd megszerezni a labdát, majd visszavinni az akadályokon keresztül a kiindulópontra. A következő kutya akkor indulhat, amikor az előző átlépte a start/cél vonalat.[75][76]

A kutya szállítása

Searchtool right.svg  Bővebben: A kutya szállítására vonatkozó szabályok
Személyautóban nem lehet a kutyát felügyelet nélkül, meleg időben hőgutát kaphat.[77]
A 2012. évi II. törvény 147. bekezdése és 271/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 20. bekezdése szerint tömegközlekedési eszközön kutya zárt csomagolásban (szállítóboksz) vagy pórázzal és szájkosárban szállítható, azonban az egyes társaságok egyéb szabályokat is előírhatnak[78]

Törvényi szabályozás Magyarországon

Magyarországon az állatok védelmét az 1998. évi XXVIII. törvény szabályozza. Ez tiltja az állatok kínzását, valamint előírja a velük szemben a jó gazda gondosságának tanúsítását is. A kizárólag a kutyákra vonatkozó rész szerint az ebet az állatvédelmi hatóság egyedileg veszélyesnek minősítheti, ha az fizikai sérülést okozott vagy fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek fizikai sérülést okozhat. A veszélyesnek nyilvánított eb szaporítása, versenyeztetése, őrző-védő feladatokra való tartása, képzése és alkalmazása, az országba való behozatala, az országból történő kivitele tilos.[79]
Az állatvédelmi hatóság elrendeli az eb életének kioltását ha az halálos kimenetelű sérülést okoz embernek és szakértő megállapítja, hogy az eb viselkedése egyértelműen a sérülés okozására irányult. Elrendelheti még akkor is, amennyiben az súlyos vagy maradandó sérülést okoz embernek, tartója 14 napon belül nem válik ismertté, viselkedésproblémáinak megfelelő kezelése nem biztosított, és szakértő megállapítja, hogy viselkedése egyértelműen a sérülés okozására irányult. Az állatvédelmi hatóság az eb azonnali elkobzását, elszállítását és megfelelő helyen való tartását, valamint chippel való megjelölését rendelheti el, ha az súlyos vagy maradandó kimenetelű sérülést okoz embernek, illetve rendeli el, amennyiben az halálos kimenetelű sérülést okoz embernek, vagy amennyiben az ebtartó veszélyes eb tartási engedélyét visszavonják.[79]
Az illetékes önkormányzat az illetékességi területének földrajzilag körülhatárolható részén megtilthatja, vagy korlátozhatja egyes állatfajok tartását[80] a 17/1998. (V. 13.) AB határozat alapján.
2013. január 1-je után a 41/2010. (II. 26.) Korm.rendelet szerint minden 4 hónaposnál idősebb kutyát kötelező transzponderrel (chippel) megjelölni és a megfelelő adatbázisban az állat és a gazda adatait rögzíteni.[81]

Szabálysértések

Veszélyeztetés kutyával

Részlet a 2012. évi II. törvényből :
147. Veszélyeztetés kutyával
193. § (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát
a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,
b) természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen – a vadászkutya kivételével – póráz nélkül elengedi, vagy kóborolni hagyja,
c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön – vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével – szállítja,
d) élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre – vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével – beenged, illetőleg bevisz, szabálysértést követ el. (2) Aki harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát, szabálysértést követ el.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot. [82]

Veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése

A veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése a közbiztonság elleni bűncselekmények csoportjába tartozó bűncselekmény, mely ajogszabályok által közbiztonságot fenyegető jellege miatt veszélyesnek minősített ebekre vonatkozó előírások megszegőit rendeli büntetni.

A vadászati törvény

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 30. szakaszának (3) bekezdése a vadászatra jogosult személyeknek megengedi a vadállomány védelmében, a fertőzések továbbterjedésének megakadályozására, a gazdájától elkóborolt (az egyéb törvények értelmében oltott) kutyák és macskák kilövését, de ez nem vonatkozik a felismerhető jellel ellátott, rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára, valamint a vakvezető kutyára (lásd a fenti szakasz (4) bekezdését)[83].

Ebrendészeti hozzájárulás

A törvény szerint az önkormányzatok a kutyák után ebrendészeti hozzájárulást (közkeletű néven ebadót) szedhetnek, amelynek maximális összege 6000 forint, veszélyes kutya esetén 20 000 Ft évente[84]. A kutyatartók adatait háromévente összeírják és nyilvántartják.[85] Az ebadót az állat oltási könyvbe bejegyzett tulajdonosa a tárgyév első napján köteles megfizetni.[86] A törvény előírja, hogy a beszedett ebrendészeti hozzájárulás összegét az önkormányzat köteles állat-egészségügyi, állatjóléti célokra fordítani.[87][88]

Az ebadó alól mentesülnek:
  • az ivartalanított,
  • a chipezett és regisztrált,
  • az őshonos magyar fajtaként törzskönyvezett, magas genetikai értéket képviselő állatok,
  • a törvényben felsorolt segítő és munkakutyák, és
  • a menhelyről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott kutyák után.
Az ivartalanított, illetve a chipezett kutyák adómentességet élveznek, előbbivel a felelőtlen szaporítás megakadályozása a cél,[89] utóbbival a kutyák beazonosíthatóvá válása.[90] Így a kutya elvesztés esetén visszajuttatható a gazdához, ha pedig utcára teszi a kutyát, vagy az állat megtámad valakit, könnyen megtalálják a felelőst.[91] A rendeletalkotók reményei szerint ez hosszú távon hozzájárulhat a kutyatartási kultúra javulásához, mivel az emberekben tudatosul, hogy a kutyatartás pénzbe kerül.[92]
A tapasztalatok szerint az ebadótól való félelem miatt egyre többen próbálják meg a kedvencüket menhelyen elhelyezni, illetve megnőtt a kóbor kutyák száma is.[93] Szita Károly, Kaposvár polgármestere további terheket róna a kutyatartókra.[94] Debrecen önkormányzata szerint a beszedéssel járó kötelezettségek teljesítésére az ebadó összege nem elegendő.[95] Korózs András, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének elnöke ebben a formában ellenzi az ebadó bevezetését, mivel már az ebadó hírére is sok gazda igyekszik megszabadulni kutyájától.[94]

Kóbor kutyák

Searchtool right.svg  Bővebben: Kóbor kutya
Azokat a kutyákat, amelyek a gazdájuk (felügyelőjük), nyakörv, vagy egyéb azonosító nélkül tartózkodnak közterületen, sok országban kóbor kutyának tekintik, míg máshol bátorítják a kutyákat, hogy elkóborolva, gondoskodjanak saját élelmezésük egy részéről[96], Moszkvában például teljesen természetes a kóbor kutyákról való gondoskodás, egy barbár módon megölt Malcsik (Oroszul: Мальчик) nevű kutyának emlékművet is állítottak „könyörület” címen[97]
A felügyelet nélkül a közterületen kóborló kivert, vagy eltévedt kutyák közegészségügyi, illetve közbiztonsági kockázatot jelentenek, hiszen nem kapják meg a védőoltásokat, féregtelenítést, valamint éhesen rátámadhatnak a járókelőkre is.[98][99][100]
A gazdájuktól elkóborolt (esetleg a gazdája által kivert kutya) túlélési esélyei meglehetősen rosszak,
A kóbor kutyák egy része képes kihasználni az ember teremtette városi környezet előnyeit. Etológusok megfigyelése szerint a Moszkvai metróban lakó hozzávetőleg 500 kutya közül körülbelül 20 megtanulta a metróhálózat használatát[101] rendszeresen utazó kóbor kutyák az elhagyott külvárosokban töltik az éjszakát, majd metróval beutaznak a belvárosba, ahol több élelmet találnak, sőt, még a kistestű kutyák koldulnak is, és az alamizsnát megosztják társaikkal.[102] A metróban utazó kutyák rajongói saját honlapot üzemeltetnek[103] A világ egyik legismertebb kutyája, a Szputnyik–2 utasa Lajka is Moszkva utcáin kóborolva kezdte a pályafutását.[103]

A kóbor kutyák számának csökkentése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy adott területen a kóbor kutyák számát a terület jellegzetességei határozzák meg (élelemforrások, búvóhelyek). A területen a kutyák számát a terület rendezésével, az élelemforrások (a kutyák etetése, szemétkupac, bármi ehető) visszafogásával lehet csökkenteni. Az egyes egyedek befogásával vagy elpusztításával csak időleges eredményeket lehet elérni[96], azonban egyes helyeken a kóborló állatok akkora problémát okoznak, hogy kilövési engedélyt adnak ki rájuk[104]
Az állatvédők szerint a kóbor kutyák számának csökkentése az állatok azonosíthatóságának (Chipelés, tetoválás) előírásával, ivartalanítással, valamint felvilágosító kampányokkal érhető el. Az egyedi azonosíthatóság segíti a kötelező egészségügyi beavatkozások (veszettség elleni oltás esetleg féreghajtás) ellenőrzését, illetve az eltévedt ebet segít visszajuttatni a gazdájához.

A kutya a kultúrában

„ Egy társadalom civilizációja lemérhető abból, ahogyan az állataival bánik. ”
– Mahatma Gandi

A kutyák, mint az első háziasított állatok gyakori totem és kabalaállatok. Általában a hűség és az éberség megtestesítői. A kínai mitológiában engedelmesség és odaadás jelképei is. Egyes kultúrák tűzoltó képességet tulajdonít nekik. A szuka a mindig párzásra kész hetéra jelképe. A különböző kultúrában megszámlálhatatlan jelkép lehet a kutya.[105]

A kutyák ősidők óta az emberrel élnek, rengeteg régi ábrázolás maradt fenn, amelyek kutyát, vagy feltételezhetően kutyát ábrázolnak. A házi kedvencként tartott kutyák az 1950-es, 1960-as évekig a család lakóhelyétől elkülönülten kutyaházban, az udvaron éltek. Házőrzőként, házi kedvencként, illetve sétapartnerként egyaránt szolgálták a családjukat.
A kutya genetikai állományát tekintve nagyon közel áll a farkashoz, azonban a szigorú szelekciós tenyésztésnek köszönhetően olyan mértékben képes beilleszkedni az emberi családba (például felismeri a gazda kommunikációs szándékát, képes követni a tekintetét, megtalálja az ujjal mutatott tárgyat akkor is, ha nincs egyszerre a látóterében a kéz és a mutatott tárgy), hogy sokan családtagnak tekintik, és nem házi kedvencnek.[106]
A városi élet elterjedésével a kutyák beköltöztek a lakásokba, így a kutyák és gazdáik élete egyre szorosabban összefonódott. A városi környezetben a kutyákat az ösztöneik már nem tudják korrekt módon eligazítani, ezért váltak fontossá a kutyaiskolák, ahol a házi kedvencek megtanulhatják a városi élet alapszabályait.

A kutya mint élelemforrás

Kelet-Ázsia némely részén, így Kínában, Koreában és Vietnamban a kutya fogyasztásának hagyománya az ókorig nyúlik vissza.[107][108] Ázsiában a becslések szerint évente 13–16 millió kutyát esznek meg.[109] A BBC jelentése szerint 1999-ben Dél-Koreában több mint 6000 étterem szolgált fel kutyából készült ételeket.[110] Koreában, a húsáért tartott állatfajta, a nurongi (누렁이) különbözik azoktól, amelyeket házi kedvencként otthon tartanak.[111] A legnépszerűbb kutyahúsból készített koreai étel a poszinthang, egy fűszeres pörkölt, amelyet a testhőmérséklet kiegyenlítésére fogyasztanak a nyári időszakban. Az ételek csupán a koreai népesség egy részében népszerűek, és nem fogyasztják olyan széles körben őket, mint a csirkét, a disznót és a marhát.[112]

Bizonyos területeken, mint Polinéziában vagy a Kolumbusz előtti Mexikóban szintén fogyasztottak kutyahúst a történelem során. Az nyugati, dél-ázsiai, afrikai és közel-keleti kultúrákban a kutyák elfogyasztása tabunak számít. Bizonyos helyeken azonban, mint például Lengyelország vidéki részein, úgy tartják, hogy a kutyahúsnak gyógyászati tulajdonságai vannak.[113] Egy kínai kutyahús-kereskedővel készített CNN-riport szerint az éttermekbe eladott kutyákat különleges farmokon nevelik, de mindig van esélye, hogy az ételnek eladott eb valakinek az elveszett háziállata, bár a kedvtelésből tartott fajták nem számítanak ehetőnek.[114]

A kutya mint prémes állat

Több országban használják a kutya prémjét öltözködésre, illetve a ruházat díszítésére. Az Európai Unióban nincs hagyománya a kutyák és macskákprémtermelés céljából történő tenyésztésének. Több tagállam tiltja a kutya, illetve a macska prémes állatként való tartását, illetve kutya- és macskaprém behozatalát az Unió területére. Ugyanakkor például Kínában külön fajtákat tenyésztettek ki a prémtermelés céljából. A kutya illetve macskaprémet gyakran műszőrmeként, vagy egyéb állatok prémjeként próbálják az EU területére behozni. [115]

A mitológiában

A kutyák a mítoszok elengedhetetlen szereplői, intelligenciájuk és az emberi társadalomban betöltött fontos szerepük miatt.[116] A mitológiában a kutya általában mint kedvenc, vagy mint őrkutya szerepel.[117].

Egyiptomi mitológia

Az egyiptomi mitológiában Anubisz (görögös névalak; eredeti egyiptomi neve Anpu, Inpu vagy Inepu), az ókori egyiptomi hitvilágban az alvilág és a holtak oltalmazója, később a holttestek bebalzsamozóinak istene is. Ozirisz kultuszának elterjedése előtt Anubisz vezette a halottakat az alvilágba. Az ábrázolásokon fekvő sakál vagy vadkutya, illetve sakál- vagy kutyafejű ember alakjában jelenítették meg.

Görög mitológia

Kerberosz az óriás Tüphón és a félig nő, félig kígyó Ekhidna gyermeke. Neve görögül azt jelenti, hogy a mélység démona. Kerberosz háromfejű kutyaként látta meg a napvilágot, és apjától óriási méreteket örökölt. A hatalmas teremtményt az istenek közül Hadésznek sikerült megszelídítenie, és így birodalmának őrzőjévé tennie. Kerberosz bárkit beengedett az Alvilág kapuján, azonban onnan ki senkit nem eresztett (pár földi halandónak mégis sikerült túljárnia Kerberosz eszén).[118]

Orthosz, Orthrosz (görögül: Ὀρθος, Ὀρθρος) a görög mitológiában Gérüón kétfejű kutyája, Tüphón és Ekhidna szülötte, Kerberosz, Hüdra, Khimaira, Szphinx, a nemeai oroszlán és még sok más szörny testvére. Egyes változatok szerint Orthosz anyjával, Ekhidnával nemzette a Phixet (Szphinx). Néha Orthosznak a két kutyafejen kívül még hét kígyófejet is tulajdonítanak. Pollux szerint Ibériában, ahol Orthosz neve Gargéttisz (vagy Tartésszisz), templomot emeltek a kutyaszörnynek. Orthosz nevének etimológiai variációi Kerberosz egyszerű jelzőjétől („korai”, „reggel”, „mindig strázsáló”) az Indra-mítoszban szereplő Vritra démonig terjednek. Orthosz pusztulását (a Gérüón marháit elhajtó Héraklész kezétől) számos vázakép megörökítette. [119]
Lailapsz (ógörögül: Λαῖλαψ) különleges tulajdonsággal rendelkező vadászeb, amely minden zsákmányát utolérte. Több gazdája volt, végül Amphitrüón, a teumésszai rókára uszította. A róka hasonló tulajdonságokkal rendelkezett: nem volt olyan eb, amely képes lett volna utolérni. Ebből kifolyólag az üldözés sohasem ért volna véget, ezért az istenek a kutyát is és a rókát is kővé változtatták. Később Lailapszot Zeusz a Nagy Kutya képében az égre helyezte.[120]
Argosz Odüsszeusz kutyája, a görög mitológia alakja. Az Odüsszeia szerint húsz évig várt türelmesen a gazdájára. Öregen, rühesen, a szemétdombon fekve elsőként ismerte fel a hazatérő Odüsszeuszt, majd rövidesen kimúlt.[121]

Kelta mitológia

A legtöbb kelta mítoszban a kutyák a halottak és alvilági istenek kísérői. Annwn[122] a túlvilág urának a kísérői, ők kísérik át a lelkeket a túlvilágra és őrzik őket.[123][124]

Azték mitológia

Az azték mitológiában Solotl (elterjedt spanyol névírással Xólotl, a Kutyaisten) a villámlás és a halál istene, valamint a holtak kalauza a Mictlanon, az azték túlvilágon.Ketzalkóatl ikertestvére, a Vénusz megszemélyesítője és a nyugat ura. Ő őrzi a napot, amikor éjszaka áthalad az alvilágon. Csontvázként, kutyafejű emberként, vagy fordított lábfejű szörnyként ábrázolták.[125][126]

Művészetek

Irodalom

Kutyák a sci-fiben

  • Clifford D. Simak: A város (1952, magyarul: 1970) – az emberi faj fejlődése végéhez érkezik, a Földet és a Világot a kutyák veszik birtokukba. Az „ember” népszerű mesehősként maradt fenn a kutyák meséiben.
  • Isaac Asimov: Alapítvány és Föld; (Kilencedik fejezet: Találkozás a falkával) – A Földet keresve, Janov Pelorat, Golan Trevize és Bliss, a gaiai elme leszállnak egy Tiltott Világon (az Aurorán), amelyet szintén a kutyák vettek birtokukba. Ezek a kutyák nem civilizáltak; a vad kutyafalka megfutamítja a kutatókat.
  • A Sztrugackij testvérek Dél-univerzumában szerepelnek a nagyfejűek, ez az intelligens kinoid faj, amelyet Makszim Kammerer fedezett fel 2148-ban a Szaraks bolygón. A nagyfejűek egy ideig élénken érdeklődtek az emberi kultúra iránt, még diplomáciai képviseletük is volt a Földön, de később minden kapcsolatot megszakítottak az emberekkel, és a nagyságrendekkel intelligensebb ljugyenekhez csatlakoztak.[128]
  • A Harry Potter-sorozatban két kutyaszereplőt találunk: az egyik Agyar, Hagrid kutyája, a másik Bolyhoska, a háromfejű cerberus, „aki” a bölcsek kövének egyik őrzője, szintén Hagrid pártfogoltja.
  • Kurt Vonnegut: Macskabölcső c. művében, amely egy nagyszabású tragikomédia, a legjelentősebb felfedezés tragikus hőse egy névtelen kutya: ő a szuperjég első áldozata.
  • Olaf Stapledon: Szíriusz – (1970, Kossuth Fantasztikus Könyvek) Egy fantasztikus kutyatörténet.[129]

Színház

Filmművészet

Videojátékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Amaterasu: az Okami c. videojáték főszereplője. Ebben a japán fametszet- és vízfestmény-stílusban rajzolt kalandjátékban állatok sora szerepel, az egértől a delfinig.

Festészet

Szobrászat

  • A kutya emlékműve Szentpéterváron
  • „Könyörület” egy Malcsik (Oroszul: Мальчик) nevű kutyának állított emlékmű (Moszkva) [97]
  • Figyelő kutya szobra (Budapest (VII. kerület), Izabella u)[131]
  • Kutya szobor (Budapest (IV. kerület), Vécsey Károly u. 120.)[132]
  • Kutyás lány szobor (Budapest (V. kerület), Vigadó tér) [133]
  • A Barna kutya szobra Londonban, amely egy élve felboncolt barna kutyának állít emléket.

Híres kutyák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hacsikó, egy híressé vált japán kutya. A története az alattvalói hűség kötelességét volt hivatva ébren tartani a militarizmus felé haladó társadalomban.
  • Lajka, első kutya a világűrben, keverék.
  • Mancs, német juhász mentőkutya.
  • Chappy, Mancs kollégája, welsh terrier mentőkutya.
  • Kántor, magyar rendőrkutya, német juhász; életéről Szamos Rudolf könyveket írt, amiből filmsorozat is készült. A maga 279 felgöngyölített bűnesetével máig a magyar bűnüldözés legeredményesebb négylábú nyomozójának számít. Bevetés közben pusztult el, kitömött testét a Bűnügyi Múzeumban őrzik. Felvezetője, Tóth Tibor 2011 elején hunyt el.[134][135][136]
  • Rin Tin Tin, becenevén Rinty; német juhász. Németországban született, az első világháborúban, Franciaországban magához vette egy amerikai katona, majdHollywoodban a filmtörténelem leghíresebb német juhászává vált.
  • Barney, George W. Bush, az Amerikai Egyesült Államok 43. elnökének kutyája, skót terrier.
  • Bukfenc és Jeromos, Csányi Vilmos etológus két kutyája és több könyvének ihletői, főhősei.
  • Greyfriars Bobby, minden idők leghűségesebb kutyája, skye terrier.
  • Smoky, a háborús hős yorkshire terrier.

Képek kutyákról


Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!