Kórházi estek: Mire jó az Ornish módszer?

A programban „Mire jó az Ornish módszer?” címmel tartott előadást Dr. Borbényi Erika klinikai főorvos. Mint elhangzott: a módszer lényege, hogy az életmód drasztikus megváltoztatásával megállítható, sőt vissza is fordítható a szív-és –érrendszeri, valamint a daganatos betegségek további állapotromlása. Amit tudományos vizsgálatokkal is bizonyított súlyos koszorúér betegségek, illetve daganatos betegségek esetében.

Dean Ornish, a Kaliforniai Egyetem orvosprofesszora szerint az életmód drasztikus megváltoztatásával megállítható, sőt vissza is fordítható a szív-és –érrendszeri, valamint a daganatos betegségek további állapotromlása, amit tudományos vizsgálatokkal is bizonyított súlyos koszorúér betegségek, illetve daganatos betegségek esetében. Kutatásai a nyolcvanas években zajlottak, 1990-ben jelent meg első közleménye. 

A felfedezésért 2009- ben Elizabeth Blackburn és munkatársai Nobel díjat kaptak a telomeráz elnevezésű enzim vizsgálatáért. A kutatás egyik részét, mely az életmód génekre kifejtett hatását vizsgálja: a már említett  Ornish professzor  vezette.

Dr. Borbényi Erika a Semmelweis Egyetem Onkoradiológiai klinikájának főorvosa izgalmas, komoly érdeklődést kiváltó előadást tartott a Kecskeméti Kórházi Esték keretén belül laikusoknak és orvosoknak egyaránt. 

Minden meg van írva a génjeinkben, és ha igen, akkor miért nem? – kérdezte. Sokan nyilván eddig is tudták, hogy a környezet 19, az egészségügy 10, a genetika az öröklődés 18, az életmód pedig 53 százalékban befolyásolja betegségeinket, életminőségünket. Nem hiába mondja a kaliforniai Ornish professzor, hogy változtass az életmódodon, változtasd a génjeidet!

Bár az orvosok általában szkeptikusak az életmód változtatás szerepét illetően,- még akkor is, ha sokszor ők maguk ajánlják- dr. Ornish és a Nobel díjas Elizabeth Blackburn közös tudományos eredményei mindenképpen továbbgondolásra érdemesek.

Dean Ornish professzor, a Preventive Medicine Research Institute megalapítója az University of California klinikai belgyógyász professzora, több mint harminc évvel ezelőtt direkt klinikai vizsgálatokkal igazolta, hogy a súlyos koszorúér betegség progressziója átfogó életmódváltással megállítható, sőt vissza is fordítható gyógyszerek, illetve sebészeti beavatkozás nélkül.

Súlyos koszorúér betegségben szenvedő betegeket vett be a programba. Azt tapasztalta, hogy már két hét után megszűntek a mellkasi fájdalmak, az egy év utáni kontroll vizsgálaton a koronarográfia szignifikáns visszaesést mutatott.  A vizsgálatot még 4 éven keresztül végezték . A betegek túlnyomó többsége (91%) javult, míg a kontroll csoport   állapota folyamatosan romlott.

Izgalmas a prosztata rákosok körében végzett vizsgálat is. Az Ornish programot 1 esztendeje gyakorló betegek körében a prosztata ráksejtek in vitro- üvegben, a szervezeten kívül- növekedését a kísérleti csoport vére 70%-ban gátolta, míg csak 9%-ban a kontroll csoportban.  1 év után direkt összefüggést találtak az étrend és életmód váltás foka és a PSA – egy a  prosztatában termelődő fehérje, amely daganatos betegeknél magas- változása között.   A program képes volt megállítani, sőt visszafordítani a daganatos folyamatot.

1. Zsírszegény, csaknem lakto-ovo-vegetáriánus diéta, amelyben alapelv a koleszterol és telített zsírok eliminálása Hasonlítsuk össze a magyar étrendet és az Ornish diétát!  A miénkben a zsír aránya 35-45 százalékos, Ornishnál ez a szám 10  ! Legalább ekkora az eltérés a szénhidrát arányban, magyar 25-35 % / cukor! /  Ornishnál 70-75 % összetett szénhidrát szerepel. Figyelemre méltó még a  koleszterin  bevitel: nálunk 400-500 mg/nap, nála:  5 mg/nap!

2. Fokozatosan felépített, rendszeres mozgásprogram, ami aerob tréningből és napi rendszerességű jógagyakorlásból áll.

   

3. A stressz-kezeléshez a jóga, meditáció, speciális légző gyakorlatok és relaxáció tartozik  

   

4. Heti rendszerességű, támogató csoportban való részvétel, amelynek légkörében a betegek megnyílhatnak, beszélhetnek mélyebb érzéseikről,gondolataikról és megtapasztalhatják a csoport támogató erejét.

Egyes életmódtényezők úgy tűnik, reverzibilisen – hatnak a telomerák “karbantartási rendszerére”, és nagy valószínűséggel ez képezi hatásuk molekulárbiológiai alapjait. Ornish munkacsoportja klinikai vizsgálatokkal igazolta, hogy az életmódváltás számottevően növelheti a telomeráz enzim aktivitását. Ez az enzim a kromoszómák végső szakaszának, az úgynevezett teloméreknek a kialakulását segíti. A telomérek stabilizálják a kromoszómák struktúráját, így amikor elkopnak, rövidülnek, a DNS stabilitása csökken, a sejtek hamarabb öregszenek és pusztulnak. A kísérletek tanúsága szerint három hónap intenzív életmódváltást követően akár 30 százalékkal megnőhet a telomeráz-aktivitás.

Az Ornish módszer bizonyítottan képes a koleszterinszint, a testsúly, a vérnyomás csökkentésére, a cukorbetegség II. típusának megelőzésére és visszafordítására, a  szív – és érbetegségek megelőzésére  és visszafordítására, a  prosztata és mellrák megelőzésére  és a kiújulás  prevenciójára.