Szalagokat kellene átvágni, nem pedig szégyenszemre alapkövet lerakni, hiszen már csak tíz hét van hátra a 2007–2013-as uniós fejlesztési ciklusból. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár azonban cseppet sem restelkedik: a múlt héten illő ünnepélyességgel helyezte el a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház monstre beruházásának alapkövét. Itt kisebbfajta csodára lesz szükség ahhoz, hogy a pillanatnyilag 14,5 milliárd forintosra tervezett, együttesen 36 ezer négyzetméteres épületkomplexum teljes berendezésével együtt a tervek szerint három ütemben – jövő májusra, októberre és decemberre – elkészüljön.

Pedig a startpisztoly már 2009 végén eldördült, az egyetemi klinikák és régiónként a legnagyobb kórházak – összesen nyolcan – 85 milliárd forint uniós támogatást kaptak az úgynevezett Pólus program keretében.

Míg a debreceni klinikán és Kaposvárott a betegek már régen birtokba vették az új épületeket, Győr, Kecskemét, Szeged, Miskolc pedig a közelgő átadásra készül, Nyíregyházán az elmúlt négy évben a falak nem, csak a költségek nőttek. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a projekt 11 milliárd forintos költségvetéssel indult, amit egy évvel ezelőtt 2 milliárd forinttal toldott meg egy kormányhatározat, holott még egy kapavágás sem történt. A legfrissebb támogató javaslat a múlt héten megjelent Magyar Közlönyből olvasható ki.

 E szerint a kormány kérelemmel fordul az Európai Bizottsághoz, hogy további félmilliárd forint többletforrás adassék – többek között – a nyíregyházi kórháznak. Vagyis a késedelem legkevesebb 2,5 milliárdos többletköltséget okoz. A veszteségért pedig már nehéz az ellenzéket vagy az „elmúlt nyolc évet” kárhoztatni, hiszen 2006 óta fideszes többségű megye és város egyengeti a Jósa ügyeit, nem is szólva arról, hogy tavaly a működtetését is államosították.

A sosem látott fejlesztés

„A szárnyak repülés közben nőnek” – ezt reméli a székesfehérvári Szent György Kórház főigazgatója. Ezt a japán közmondást biggyesztette arra a meghívóra, amellyel uniósprojekt-nyitó eseményre invitálta a sajtó képviselőit.

Mellesleg lett volna elegendő idő a szárnyak növesztésére: a fehérvári kórház volt az, amelyik 2009-ben a legalacsonyabb pontszámmal díjazott tervet nyújtotta be a Pólus program támogatásáért. Végül vigaszágon kiemelt összegű, 8 milliárd forintos támogatást kapott a társadalmi infrastruktúra operatív program (tiop) egy másik szeletéből. Ennek a megvalósításához kezdenek most hozzá.

„Emberemlékezet óta nem volt ilyen fejlesztés a magyar egészségügyben” – dicsekedett az ügy nyilvánvaló sürgősségére való tekintettel október első vasárnapjára összehívott sajtótájékoztatón az államtitkár. Bejelentette, hogy újabb 60 milliárd forint összértékű projekt indul, amely 60 kórház épület- és eszközállományának legalább részleges megújítását teszi lehetővé. Ezzel együtt összesen 300 milliárd forintnyi fejlesztés zajlik az ágazatban – előlegezte meg Szócska a teljes összeg felhasználását. A fejlesztési ciklus elején még arról szóltak a tervek, hogy az egészségügy összesen 452 milliárd forinttal (mai euróárfolyamon számolva ez már 500 milliárd forint lenne) veszi ki a részét a beruházási, támogatási lehetőségekből. Ebből 284 milliárd forintot szántak az infrastruktúra jobbítására. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján elérhető statisztikák szerint eddig 194 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a tiopos beruházásokra, amiből máig 122 milliárd forintot fizettek ki. Mivel az uniós fejlesztési ciklus december végén lezárul, és csak azoknak a projekteknek a megvalósítása nyúlhat át 2014–2015-re, amelyekre még az idén minden érintett fél aláírja a szerződést, nagy a kockázata annak, hogy jelentős összegek ragadnak bent felhasználatlanul.

Sietség nélkül

Ha bizonyos kapkodásnak felfedezhetők is a jelei, sietségnek nyoma sincs. A most kihirdetett 19 nyertes pályázat május közepe óta feküdt az NFÜ és az egészségügyért felelős államtitkárság illetékesei előtt. A kapkodás pedig abból sejthető, hogy a pályázatok többségéhez regényhosszúságú műszaki-tervezési és orvosszakmai hibajegyzéket kellett mellékelni. Ezek kijavítása előtt szóba sem jöhet a szerződéskötés. A szükségletalapú fejlesztés ékes példája, hogy míg az előző kormányzati ciklusban a szegedi klinikák szomszédságában lévő hódmezővásárhelyi kórház aktív ellátási funkcióinak karcsúsítását erőltették, most 2,7 milliárd forint várományosa Lázár János államtitkár szűkebb pátriája: lesz 3 ezer négyzetméteres épületbővítés, korszerű műtőblokk, intenzív osztály, CT. Néhány régiós központ is kap további összegeket ebből a kalapból: így például a kecskeméti kórház 11,6 milliárd forintos Pólus-projektje és a sürgősségi ellátásra fordított több mint 600 millió forint után újabb summát, csaknem 3 milliárdot használhat fel arra, hogy integrálja a tavaly hozzácsatolt kalocsai és kiskunfélegyházi kórházat.

Azt még nem tudni, hogy a már beharangozott további 16 milliárd forint struktúraváltó támogatás mely kórházakhoz kerül. Erről ugyanis lapzártánkig nem született meg a kormányhatározat. Az viszont egészen biztosra vehető, hogy az egészségügyi ellátórendszer mostohagyermeke az onkológia lesz – pontosabban marad. Ez meghökkentő annak fényében, hogy a rákhalálozási rangsorban a 282 uniós régió közül a hét magyarországiból hat stabilan a legrosszabb mutatókat jelentő utolsó helyeket foglalja el, így meglehetősen szenvtelenül hangzott Szócska államtitkár megjegyzése, amely szerint „nem lesz 26 helyen kis onkológiai centrumocska”. (A 26 centrumocska amúgy legkevesebb 28: 19 megyei és 8 fővárosi kórház, továbbá az Országos Onkológiai Intézet.)

Egyelőre az sem látszik, hogy a színfalak mögötti sokéves civakodás után 2011-ben Veszprémnek ítélt 2,3 milliárd forintból lesz-e valaha is onkológiai központ. Ebből a projektből egyelőre még egy tégla sem került a helyére. A most megígért 10 milliárd forintnyi onkológiai fejlesztés kilenc kórház között oszlik majd meg. Biztosra vehető, hogy a teljesen elavult nyíregyházi, győri, kecskeméti, kaposvári sugárterápiás eszközpark cseréjére nem lesz elegendő az erre szánt pénz. Ugyanakkor Miskolc – ahol az állami tulajdonú besugárzóberendezés 11 éves – és az ország középső részének 4,3 millió lakosa teljesen kimarad ebből a fejlesztési körből.

 (Gáti Júlia, hvg)