Washington elismeri, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) tevékenysége kapcsán feszültség alakult ki a szövetségesekkel való kapcsolataiban.

Ez volt az első reagálása az amerikai kormánynak azóta, hogy az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján az elsősorban Franciaországot és Németországot sújtó lehallgatási botrány akaratlanul is a fő napirendi téma volt.

 A csúcson megállapodás született arról, hogy német-francia kezdeményezés keretében az Egyesült Államokkal való titkosszolgálati együttműködést az év végéig új alapokra helyezik. 

Jennifer Psaki külügyminisztériumi szóvivő helyi idő szerint péntek esti nyilatkozatában csak annyit mondott: az Egyesült Államok elismeri, hogy feszültség alakult ki. Elismeri azt is, hogy az NSA lehallgatási tevékenységét több szövetséges részéről bírálat érte – jelentette ki. Mindehhez a szóvivő csak azt tette hozzá, hogy az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat a szóban forgó szövetségesekkel.

Váratlanul éledtek újra a német-francia kapcsolatok, az amerikai hírszerzés titkos adatgyűjtéséről felröppent hírek miatt. Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande az év végéig lehallgatás elleni egyezményt szeretne tető alá hozni az Egyesült Államokkal. Azonban a két ország egyike sem szeretne ezzel irányt mutatni a többi európai államnak – hangsúlyozta Angela Merkel a brüsszeli uniós csúcs zárónapján.

– Mint már mondtuk, nem arról van szó, hogy Németország és Franciaország karöltve cselekedne, mindegyikünk külön-külön veszi fel a kapcsolatot az illetékes amerikai hatóságokkal – fogalmazott a kancellár és kiemelte, nem az Egyesült Államok ellen, hanem az Egyesült Államokkal kell dolgozni. Hasonlóan nyilatkozott a francia államfő is.

– Az Európa Tanáccsal és Angela Merkellel együtt úgy döntöttünk, hogy megrajzoljuk az amerikaiakkal folytatott jövőbeni együttműködés kereteit, hogy többé ilyen kémkedés még véletlenül se fordulhasson elő, a gyanúja se merülhessen fel – mondta Francois Hollande.

A német államfő magyarázatot vár az amerikai elnöktől Angela Merkel kancellár mobiltelfonjának feltételezett megfigyelésével kapcsolatban. Joachim Gauck pénteki berlini nyilatkozatában hangsúlyozta: Barack Obamának „nagyon világosan meg kell mondania, hogy mi történt, és hogy miként lehet visszaszerezni az elveszett bizalmat”. Az ügyből okulva új, kötelező érvényű szabályokat kell alkotni arról, hogy „mit szabad és mit nem”, mert szűkíti az állampolgárok személyes szabadságát, ha arra kell gyanakodniuk, hogy a kommunikációjuk titkosszolgálati megfigyelés tárgya – mondta a német szövetségi elnök szokatlanul éles hangú nyilatkozatában.

Angela Merkel mobilját a berlini amerikai nagykövetség épületéből figyelhették meg – írta pénteken a Süddeutsche Zeitung az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségtől (NSA) kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva. A kancellári hivataltól néhány száz méterre fekvő épületben az NSA és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) lehallgatásra szakosodott közös egysége, a Special Collection Service (SCS) emberei foglalkozhattak Merkel telefonjával – írta a Süddeutsche Zeitung. A müncheni lap hozzátette, hogy a német szolgálatok az utóbbi napokban intenzíven vizsgálták az kancellár mobiljának megfigyelésére utaló körülményeket, és eddig „legalábbis nem tudták eloszlatni az amerikai partnerszervezetekkel szemben felmerült gyanút”.

Németországban a Twitteren megjelent új címke, a MerkelPhone alapján MerkelPhone-afférnak is nevezett ügy miatt nemcsak az Egyesült Államokat, hanem Angela Merkelt és a német titkosszolgálatokat felügyelő kancelláriaminisztert is bírálják. A kritika szerint a kormány nem vizsgálta ki alaposan az NSA lelepleződött titkos megfigyelési programjának németországi vonatkozásait, hanem igyekezett minél hamarabb lezárni az ügyet. Ronald Pofalla kancelláriaminiszter már augusztusban azt mondta, hogy sikerült minden kérdést megnyugtatóan tisztázni. „Ezt a hibát még egyszer nem szabad elkövetni” – mondta pénteki nyilatkozatában Sigmar Gabriel, a Merkel vezette konzervatívokkal koalícióra készülő szociáldemokrata párt (SPD) elnöke.

Az ellenzéki Zöldek a parlamenti ülés összehívását sürgetik, és úgy vélik, felháborító, hogy a kormány csak a kancellár megfigyelésére utaló jelek hatására kezdi a súlyának megfelelően kezelni az NSA-botrányt, és elhanyagolta az ügyet, amikor német állampolgárok millióinak megfigyeléséről volt szó.

Úgy tudni, október 28-án az Európai Parlament küldöttsége három napra Washingtonba utazik, hogy az ottani illetékesekkel tárgyaljon az ügyről és az európai állampolgárok számára nyújtható lehetséges jogorvoslatról.
– Az EP egyelőre csak annyiban döntött, hogy felfüggeszti a SWIFT megállapodást, addig, amíg nem világos, hogy pontosan mi történt, milyen adatokat használt az amerikai titkosszolgálat, a megállapodásaink keretein belül, vagy azokat teljesen figyelmen kívül hagyva – mondta Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője.

A megfigyelési ügy egy darabig még munkát ad az uniós állam- és kormányfőknek. A legfrissebb hírek szerint Madrid is berendelte az amerikai nagykövetet, miután felmerült a lehetősége annak, hogy a spanyol kormányfőt, Mariano Rajoy-t is megfigyelhették.

Az Egyesült Államok arról biztosította a német kormányt, hogy Barack Obama elnök semmit sem tudott Angela Merkel telefonjának feltételezett megigyeléséről – írta a The New York Times szombati számában, források megnevezése nélkül. A lap értesülése szerint Susan E. Rice, Obama nemzetbiztonsági tanácsadója biztosította erről „német kollégáját”, miközben magát a megfigyelés tényét nem erősítette meg. A lap azt írja, a jelek szerint legalább egy évtizede szerepel a német kancellár mobilszáma az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási listáján, ami azt jelenti, hogy még a Bush-kormányzat alatt kezdődhetett a lehallgatás. Nem világos, hogy mi volt a Bush-kormányzat indíttatása, ahogy az sem, hogy Obama „miért nem tudott öt, elnökként eltöltött év után sem semmit arról, ami történt” – írta a lap.

Ugyancsak szombaton a Spiegel című német hírmagazin az NSA titkos adattárából való kivonatra hivatkozva azt írta, hogy Merkel telefonja 2002 óta szerepel az NSA felderítési célpontjainak listáján. A Spiegel úgy tudja, a szám „GE Chancellor Merkel” (Merkel ném. kancellár) megnevezés alatt szerepel az NSA-nél. A Spiegel birtokába került feljegyzésből nem derül ki, hogy beszélgetések tartalmát is lehallgatták-e, vagy csak híváslistákat értékeltek ki. A lista – írta a német lap – minden jel szerint még 2013 júniusában, Obama berlini látogatása előtt néhány héttel is érvényes volt.

Az elmúlt napokban Párizsban és Berlinben nagy felzúdulást váltott ki, hogy az NSA több tízmillió francia telefonbeszélgetést hallgatott le, és megfigyelhették Angela Merkel mobiltelefonjának forgalmát is. Merkel telefonon közölte Obamával, hogy elfogadhatatlannak tartja a barátok közötti kémkedést. Beszélgetésük tartalmát nem fedte fel a sajtónak a kancellár. Az amerikai nemzetbiztonsági tanács egy szóvivője a Spiegel Online-nak így fogalmazott: az amerikai elnök biztosította a német kancellárt arról, hogy az Egyesült Államok nem figyeli meg a kommunikációját, és a jövőben sem tesz ilyet. A szóvivő kitért az elől a kérdés elől, hogy ez a kijelentés a múltra vonatkozóan is érvényes-e.