A felmérésből kiderült, hogy az orvosok leginkább lakókörnyezetükkel, saját teljesítményükkel és személyes kapcsolataikkal, míg legkevésbé anyagi helyzetükkel, munkájuk anyagi honorálásával és nem anyagi elismerésükkel elégedettek. A vizsgálatban részt vevők a financiális körülményeikről meglehetősen negatívan vélekednek.

A válaszadók több mint harmada romlónak látja az anyagi helyzetét az elmúlt három évben, 42 százaléka nagyjából azonosnak, egynegyede pedig javulónak, illetve sokat javulónak. Nem túl optimisták az ágazat általános helyzetével kapcsolatban sem: a magyar egészségügy állapotát az orvosok háromnegyede a gyakorlatban rossznak tartja, s hasonlóan vélekednek a saját helyzetükről is, azt ugyanis majdnem ötven százalékuk rossznak ítéli meg.

Megkérdezték a kollégákat arról is, a jelenlegi trendeket ismerve hogyan látják, milyen lesz az egészségügy helyzete a következő öt évben, s több mint ötven százalékuk szerint romlanak vagy jelentősen romlanak majd a körülmények.
Alig több mint tíz százalék nyilatkozott úgy, hogy javulhat a helyzet.
———————————————
Könnyen lehet, hogy a hálapénz kapcsán hamarosan népszavazást kezdeményez a Magyar Rezidens Szövetség. Ezt a hálapénz megszüntetéséért indított kampányuk legújabb fejleményeként jelentette be Dénes Tamás elnök abból az alkalomból, hogy elkészült a paraszolvencia elfogadottságát vizsgáló, a Szinapszis Közvélemény-kutatóval közösen végzett felmérésük Ez megerősítette, hogy az orvosok és a betegek többsége egyaránt kiszolgáltatottnak érzi magát a hálapénz miatt. A gyógyítók megalázónak tartják, hogy jelenleg csak a paraszolvenciával tudják biztosítani a megélhetésüket, különösen azt ismerve, hogy 89 százalékuk elutasítja, 78 százalékuk viszont kénytelen elfogadni azt.

Az orvosok többsége szerint a betegek nem is hálájuk kifejezéseként, hanem félelemből, a vélt vagy valós előny reményében adnak hálapénzt.
———————————————————————————————————-
Ugyan a mértéke még a tíz százalékot sem éri el, de a tavalyi év azonos időszakához képest legalább már csökkenő tendenciát mutat az egészségügyi dolgozók elvándorlásának mértéke. Az Egészségügyi Engedélyezési Hivatal első háromnegyed éves adatai alapján 2012 első kilenc hónapjában 1660-an kérték ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges „jó hírnév igazolást”, idén ugyanakkor már „csak” 1546-an. Egyedül a gyógyszerészek és a szülésznők közül vállaltak többen munkát az országon kívül, a többi szakmában, ha minimálisan is, de csökkent az elvándorlók száma.

Az orvosszakmák migrációs listáját még a belgyógyászok és a háziorvosok vezetik, mindkét területről félszázan-félszázan távoztak. A Magyar Orvosi Kamara és a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének felmérése még nagyobb orvosmigrációt vetít előre.

Forrás: Webdoki

(dr. Palla Sándor, rovatvezető)