AZ MRI VIZSGÁLAT LEÍRÁSA
Az MR (mágneses rezonancia) képalkotás az 1970-es évek nagy jelentőségű felfedezése volt, működésének alapja az 1946-ban leírt ún. mágneses magrezonancia fenomén. A klinikai gyakorlatban az 1980-as években terjedt el. A képalkotás erős, állandó mágneses térben (általában 1,0-1,5 T) rádiófrekvenciás hullámok segítségével történik számítógép segítségével.
Az MRI nagy előnye az igen jó kontrasztfelbontó képessége a lágyrészek területén. Kimutathatóak azok az eltérések, amelyek a szervek szöveti szerkezetét megváltoztatják, ilyenek pl. a daganatok és azok áttétei, gyulladásos folyamatok, vérellátási zavarok. Az erek MR vizsgálattal kontrasztanyag adása nélkül vagy kontrasztanyag adásával jól ábrázolhatóak, így sok információ nyerhető róluk anélkül, hogy invazív beavatkozások történnének. Az MR alapvetően tomográfiás eljárás, tehát segítségével a CT-hez hasonlóan szeletkép-sorozatok készíthetők, de az egyik lényeges különbség éppen az, hogy nemcsak keresztirányban (mint a CT-vel), hanem bármely síkban lehetséges az elsődleges adatgyűjtés.
A vizsgálati síkok kiválasztása az adott testrész és az elváltozás függvényében történik, egy vizsgálat során minimum két síkban készülnek felvételek. Az adatgyűjtés 2D vagy 3D módban történhet. Az MR többféle olyan, egymástól teljesen különböző kontraszttartalmú felvétel készítésére alkalmas, amelyek a szövetek legkülönfélébb biokémiai, biofizikai tulajdonságait tükrözik.
Egy MR – vizsgálat során minimum kétféle súlyozású sorozat szükséges. A legalapvetőbb MR vizsgálati szekvencia az ún. fast spin echo (FSE). Ezzel a technikával készülnek a T1-, T2-súlyozott és protondenzitású felvételek: T1 súlyozással inkább az anatómiai viszonyok, T2 súlyozással pedig a kóros eltérések ábrázolódnak jól.
Az agyban levő érképletek spin echo szekvenciával jelmentesen követhetők.
A PD súlyozás bizonyos szövetek kontrasztosabb ábrázolását teszi lehetővé, leginkább ízületek vizsgálatára használatos.
Az IR (inversion recovery) szekvenciákat bizonyos szövetek jelének a kioltására használjuk:
a FLAIR szekvencia víz elnyomásos mérés, a liquor jele alacsony, de a fehér és szürkeállomány elváltozásai magas jellel ábrázolódnak; a STIR szekvenciazsírelnyomásos mérés, a folyadékok, tumorok, csontvelő oedema szignálja magas lesz.
A zsírszövet kioltásának létezik más módja is, amely bármelyik szekvencia esetén alkalmazható, protokollárisan ezt nevezzük zsírelnyomásnak. Az elváltozások függvényében iv. kontrasztanyag adására is szükség lehet. A leggyakrabban használt anyag paramágneses, a T1 relaxáció időt csökkenti jól, ezért a képen halmozásként jelentkezik. 0,1-0,2 ml/ttkg kontrasztanyag szükséges általában, angiográfiák során 15-25 ml.
Kontrasztanyag adása után háromféleképpen történhet mérés: poszkontrasztos sorozat, dinamikus sorozat (ezzel kiszámítható egy elváltozás kontrasztfelvételének intenzitása és jellege) és angiográfiás sorozat.
VIZSGÁLAT TÍPUSOK
KOPONYA MR
- Rutin koponya
- Epilepszia protokoll esetén a temporalis lebeny síkjára merőleges a coronalis sík
- Stroke esetében T2* GRE (szuszceptibilitás súlyozott kép, az inhomogenitás ábrázolódik, a methemoglobin tartalom alacsony jellel követhető) valamint diffúziós és perfúziós képek is készülnek
- Metastasis gyanú esetén, vagy ha a vizsgáló a natív felvételeken elváltozást lát szükséges iv. kontrasztanyag adása. Melanoma esetében axialis GRE képek is készülnek, amivel a melanin tartalom alacsony jellel követhető.
- Diffúzió Tensor Képalkotás (DTI) módszer és fiber tracking: az agyidegpályák lefutása ábrázolható és a diffúzió iránya
- Funkcionális MR során a mérés közben a beteg mozgást vagy szellemi aktivitást végez
- MR spektroszkópiával a szövetek anyagi összetétele és anyagcseréje elemezhető
ORBITA MR
SELLA MR
KOPONYA MRA
- Artériás – kontrasztanyag nélküli 3D TOF a Willis-kör ereinek vizsgálatára (aneurysma, AVM, angioma stb.)
- Vénás MRA – lehet kontrasztanyag nélküli, vagy kontrasztos, leggyakrabban a sinus thrombosisok kimutatására használatos
ARCKOPONYA MR
- lágyrészek vizsgálata (sze. kontrasztanyagot kap a beteg)
GERINC MR
- A cervicalis, a thoracalis és a lumbosacralis régió egy-egy külön vizsgálatot jelent
- Iv. kontrasztanyagot kap a beteg heg és recidív discus hernia differenciálására, tumoros, gyulladásos és gerincvelői folyamatok esetén
MR MYELOGRAPHIA
- erősen T2 súlyozott sorozat a liquortér megítélésére
NYAKI MR
- lágyrészek vizsgálata (sze. kontrasztanyagot kap a beteg)
NYAKI MRA
- Az aortaívtől a koponyatetőig iv. kontrasztanyaggal történik. Az aortaív és ágai, és a Willis-kör is ábrázolódik.
MELLKAS MR
- Ritkán végzett, a méréseket légzésszünetben kell végezni. A szívdobogás műtermékeket okoz. Legtöbb esetben iv. kontrasztanyag adása is szükséges.
MELLKASI MRA
- bolus 3D CE-MRA. Általában 20 ml kontrasztanyag, majd 20 ml fiziológiás só beadása történik.
SZÍV MR
- nagyon speciális vizsgálat, csak kardiológus javaslatára! Csak a legújabb készülékekkel végezhető, mert ultra-gyors szekvenciákra, erős grádiensre és szív tekercsre van szükség. Légzés és EKG vezérlés indokolt. A vizsgálatot végző operátor és orvos is speciálisan képzett. A teljes vizsgálati idő legtöbbször 1 óra.
EMLŐ MR
- Ritka és speciális vizsgálat – előzetes kivizsgálás után radiológus szakorvos javaslatával
- Emlő felületi tekercs szükséges, hason fekvő helyzetben történik
- Mindig dinamikus vizsgálat is készül – az elváltozás kontrasztanyag felvételének dinamikája a lézió jellemzésére elengedhetetlen
HASI MR
- Rutin has
- Máj, pancreas és vese elváltozás esetén dinamikus vizsgálat
- Mellékvese térfoglalásban in phase és out of phase felvételek a differenciáláshoz
MRCP
- erősen T2 súlyozott zsírelnyomásos képek a pancreas és epevezeték, epehólyag
MR ENTEROGRÁFIA
- a vizsgálat előtt 1 óra alatt 1-1.5 l polietilénglikol oldatot iszik, majd im. simaizom relaxánst kap.
- hasi MRA – mellkasi MRA-val egyező szekvencia és kontrasztanyag mennyiségvizsgálatára
PROSTATA MR ENDORECTALIS
- igen speciális vizsgálat endorectalis tekeccsel. A vizsgálat hosszabb ezzel, de a képek minősége jobb, spektroszkópiás mérés is végezhető vele
IZÜLETI MR
- Temporomanibularis ízület
- Felső végtagi ízületek: váll, könyök, csukló, kéz
- Alsó végtagi ízületek: csípő, térd, boka, láb
VÉGTAGI LÁGYRÉSZ MR
- Általában iv. kontrasztanyag adása szükséges
VÉGTAGI MRA
- Az erek ábrázolása kontrasztanyaggal. Inkább CTA, vagy DSA javasolt.
- A kéz és az alsó végtag vizsgálatára használható leginkább
Betegtájékoztatás
Az MR – vizsgálat során a páciens bekerül egy erős mágneses térbe, ami a szervezetére – mai tudásunk szerint – veszélytelen. Terhes nők esetében az első három hónapban csak nagyon indokolt esetben kérhető az MR vizsgálat. Amennyiben szoptató anyák a vizsgálathoz kontrasztanyagot kaptak 48 óráig ne szoptassanak, de a tejet fejjék le és öntsék ki.
A vizsgálati helyiségben állandó mágneses tér van. Ide kell a páciensnek belépnie, amely előtt meg kell győződni arról, hogy semmilyen mágnesezhető anyag, fém nincs a beteg testén vagy szervezetében, amely kontraindikálhatja a vizsgálatot. Ehhez segítséget nyújt a vizsgálat előtt kapott tájékoztató, amit tanácsos figyelmesen elolvasni. A pacemaker abszolút kontraindikáció.
Az MR -vizsgálat során a vizsgálóasztal becsúszik egy teljesen kivilágított “csőbe” – így a mágneses mező centrumába kerül a vizsgálandó testrész. Néhány betegnek bezártság érzése van a szűk térben. Ha ez enyhe fokú, szorongást csökkentő tabletta bevétele meg szokta oldani a problémát. Olykor elegendő a beteg megnyugtatásához a hozzátartozó, barát vagy kísérő jelenléte a vizsgáló helyiségben az egész vizsgálat alatt. Ehhez külön egyeztetés szükséges az adott centrummal. Súlyos klausztrofóbia érzés esetén altatásban kell elvégezni a vizsgálatot, amelynek megszervezése a beutaló orvos feladata.
Az MR – vizsgálat hossza testtájékonként 15-40 perc, amely alatt a betegnek mozdulatlanul kell feküdnie. A páciens esetleges mozgatása nagyban rontja a keletkező képek minőségét.
A készülék a mérések alkalmával erős búgó, berregő hangot adhat ki, ilyenkor a hanghullámok hallhatóak. Ez a zaj eltarthat 3-10 percig. Ekkor történik a tényleges vizsgálat, amikor mozdulatlanul kell feküdni. Füldugót kérhet a beteg.
Sok esetben az anatómiai képek jobb megítélésére vénába beadott kontrasztanyag szükséges. Ez okozhat kontrasztanyag túlérzékenységi reakciót, amely azonban jóval ritkábban fordul elő, mint a CT vizsgálatoknál alkalmazott kontrasztanyagok esetén.
Az MR – vizsgálatok szakorvosi beutalásra történnek, amely lehet tervezett (előjegyzéssel) vagy sürgős. A legtöbb centrumban a vizsgálatot kérő orvos telefonon vagy fax segítségéval egyeztethet időpontot, de a beteg (vagy hozzátartozója) csak személyesen a kérőlappal.
A kérőlapon a beteg legfontosabb adatait kell feltüntetni (név, születési idő, lakcím, TAJ-szám). Szükséges a beutaló orvos neve, pecsétszáma, intézete, az ellátás formája, a kért vizsgálat megnevezése, mire kíváncsi a vizsgálatot kérő orvos. Előző vizsgálatok eredményéről (Pl. CT, MR, UH) is fontos a tájékoztatás.
Elengedhetetlenül szükséges a diagnózis megadása, mert ez a vizsgálati protokollt megváltoztatja. Fontos tudni, hogy egy régió vizsgálati ideje 15-40 perc, így több régió vizsgálata esetében olyan hosszú lehet a mozdulatlan fekvés szükségessége, amelyet a beteg egy ülésben nem bír ki.
A vizsgálat előtt a beteget a beutaló orvosnak a vizsgálat menetéről nagy vonalakban tájékoztatni kell.
Minden fenti esetben a megfelelően kitöltött beutaló és érvényes TAJ szám szükséges a vizsgálat elvégzéséhez.
Vizsgálati helyek az EUROMEDIC Diagnosztikai Központokban
- Budapest, MH EK
- Budapest, Péterfy Sándor utcai Kórház Fiumei úti egysége
- Debrecen
- Győr
- Szeged
MR-VIZSGÁLATOK ELÉRHETŐSÉGEI
A Magyarországon társadalom biztosítással rendelkező, járulékukat folyamatosan fizető, vagy egyéb jogon érvényes jogviszonnyal rendelkező személyek számára a
társadalom biztosítás (TB) terhére végezzük a képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat. A betegek többsége ambuláns ellátásban,
azaz járó-betegként veszi igénybe szolgáltatásainkat. A járóbeteg vizsgálatokat a TB évek óta csak egy bizonyos vizsgálati mennyiség erejéig finanszírozza, vagyis az igényekhez képest egy attól lényegesen kevesebb volument határoz meg korlátként. Tekintettel arra, hogy ezen volumen felett készülő vizsgálatokat a TB nem finanszírozza, az egészségügyi intézmények, szolgáltatók, így mi is előjegyzésbe vesszük a vizsgálati kéréseket. A havonta rendelkezésünkre álló finanszírozott vizsgálatszámot az előjegyzést követve végezzük el. Mivel azonban az igény a képalkotó diagnosztikai vizsgálatokra lényegesen magasabb, mint amit a volumen-korlát megenged, ezért sajnos bizonyos vizsgálatokra több hetet, sőt, több hónapot is kell várni. Természetesen
nem vonatkozik a várakozási idő a sürgősségi vizsgálatokra. Egy sürgősségi vizsgálat kérése a beutaló orvos feladata, a beteg állapotának mérlegelése után, illetve a törvényben meghatározott ún. „sürgős szükség” klinikai állapotokban. A
fekvőbeteg vizsgálatok valamely egészségügyi intézményben bent fekvő beteg számára kért képalkotó diagnosztikai vizsgálatok. Ezekre vonatkozóan elméletileg nincs mennyiségi korlát. Ha a fekvő beteg kezelőorvosa úgy ítéli meg, hogy a beteg számára valamilyen képalkotó diagnosztikai vizsgálat szükséges, azt minden esetben még a kérés napján elvégezzük.
Minden fenti esetben a megfelelően kitöltött beutaló és érvényes TAJ szám szükséges a vizsgálat elvégzéséhez. A beutaló tartalmi követelményeit az alábbi linkre kattintva tekintheti meg:
A beutaló tartalmi követelményeiA társadalom-biztosítási jogviszony érvényességét minden beteg esetén ellenőriznünk kell.
