A kabinet 2 százalék körüli GDP-növekedéssel, 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal és 2,4 százalékos inflációval számol.


Benyújtotta a kormány a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Az előterjesztést papíralapon és pendrive-on Kövér László házelnöknek adta át a szaktárca vezetője az Országházban tartott sajtótájékoztatón.

 A rezsicsökkentés költségvetése lehet a jövő évi

 Varga Mihály kiemelte: a rezsicsökkentés költségvetése lehet a jövő évi büdzsé, mivel olyan intézkedéseket vezetnek át rajta, amelyek könnyebbé teszik az emberek megélhetését. A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a rezsicsökkentés 2014-ben folytatódik; az idei ezzel kapcsolatos intézkedéseknek köszönhetően – beleértve az év végi, további 11,1 százalékos rezsicsökkentést – 2014-ben átlagosan mintegy 100 ezer forintot tudnak megspórolni a magyar családok.

A családi adókedvezmény kiterjesztésével az ideihez képest 53 milliárd forinttal több marad a családok zsebében: 260 ezer háztartás számára teszi lehetővé a kormány, hogy a korábban nem teljes mértékben érvényesített családi adókedvezményt igénybe tudják venni a gyermekek után; összességében 230 milliárd forintot hagynak ezzel a háztartásoknál.

 Varga Mihály kifejtette: az, aki nem tudja adójából teljes egészében ezt a kedvezményt igénybe venni, vagy az egészségbiztosítási vagy a nyugdíjjárulék terhére veheti igénybe.
 A diákhitellel kapcsolatos változásokról elmondta: azoknak a diákoknak, akik gyermeket vállalnak, elengedik a diákhitel tartozását, erre 4 milliárd forintot biztosítanak.

 Biztosított a pedagógusok béremelésének forrása

Varga Mihály kiemelte: a jövő évi költségvetés tartalmazza a közoktatásban részt vevők illetményalapjának növelését is, ami 160 ezer pedagógust érint 2014-ben, és 153,4 milliárd forint plusz támogatást jelent ebben az alkalmazotti körben.

A büdzsé tartalmazza a közfoglalkoztatás keretében a Start-programban részt vevők kedvezményét is; 30 milliárd forintot irányoznak elő a téli közmunkaprogramra, amely az idén novembertől 2014 április végéig tart – ismertette Varga Mihály. A munkahelyvédelmi akcióterv intézkedései, az ennek keretében nyújtott foglalkoztatási kedvezmények 2014-ben is hatályban maradnak – fűzte hozzá.

 Jelentős tartalék lesz a jövő évi büdzsében

 A jövő évi költségvetésben nincs olyan terület, amely kisebb összegből gazdálkodhatna jövőre, mint az idén, az esetleg kieső bevételeket pedig jelentős tartalék fedezheti – folytatta a miniszter. Varga Mihály hangsúlyozta a 100 milliárd forintos Országvédelmi Alap mellett egy 120 milliárd forintos további biztonsági tartalék szolgálja a rendkívüli kiadások fedezetét.

 1,9 százalékos bővülés, 2 százalékos reálkereset emelkedés

A kormány a háztartások fogyasztásának 1,9 százalékos bővülésével és 2 százalékos reálkereset-emelkedéssel számolt a 2014-es költségvetés tervezésekor – mondta Varga Mihály. A nyugdíjakat 2,4 százalékkal – az infláció mértékével – emelik az idei 5,2 százalékos növekedés után. A nemzetgazdasági miniszter szólt arról is, hogy a gyed extra január elsején indul, és az újonnan gyedet igénylők vehetik majd igénybe, azért, mert a 2,9 százalékos hiánycélt tartani kell, Magyarország nem akar visszakerülni a túlzottdeficit-eljárás alá.

Megteremtik a húsáfa csökkentésének elvi lehetőségét

A nemzetgazdasági miniszter egy kérdésre válaszolva elmondta: a jövő évi költségvetés megteremti a lehetőségét a hús általános forgalmi adójának (áfa) csökkentésére, ugyanakkor ennek részleteiről még nem született kormánydöntés.
 Varga Mihály kifejtette: az adótörvények módosítását két héten belül nyújtják be az Országgyűlésnek, jelenleg az utolsó simításokat végzik rajta. Elmondta: a hús áfájának csökkentésére megvan az elvi lehetőség a költségvetésben, de még nincs döntés arról, hogy milyen keretben és mekkora csökkentés legyen. Az adótörvények módosításáról szerdán tárgyal a kormány – fűzte hozzá Varga Mihály.

 Devizahitelesek: október végéig tárgyalnak a bankokkal

A nemzetgazdasági miniszter a devizahitelesek problémájával kapcsolatban elmondta, hogy november elsejéig lehetősége van a bankoknak, a Magyar Bankszövetségnek arra, hogy a már meglévő, a devizahiteleseket segítő programokat jobban működtessék, mert még sokan nem éltek ezekkel a lehetőségekkel.

 November elsejéig folyik a szakmai egyeztetés a kormány és a kereskedelmi bankok között, ha október végéig, november elsejéig nem lépnek a bankok, akkor a kormány megteszi saját előterjesztését a devizahitelesek ügyében – mondta Varga Mihály.

 Kövér: Bajnai-kormány 500 milliárdos költségvetési lyukát kellett befoltoznunk

Az Országgyűlés elnöke a sajtótájékoztatón kiemelte: a jövő évi költségvetés már arról szól, hogy Magyarország növekedési pályára álljon. Hangsúlyozta: 2013-hoz viszonyítva jelentős, 10 százalékkal több forrás jut az egészségügyre, 12 százalékkal nagyobb összegek állnak rendelkezésre a közoktatásra, és 3 százalékkal több közbiztonságra.

 Kövér László megköszönte, hogy a kormány időben benyújtotta a parlamentnek a jövő évi költségvetési törvénytervezetet, és azt is, hogy a kormány munkájának köszönhetően Magyarország az idén kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, és ezáltal megmenekült attól, hogy jelentős európai uniós forrásoktól elessen.

 “Az első félévben a szakértelemmel különösebben meg nem vert Bajnai-kormány 500 milliárdos költségvetési lyukát kellett befoltoznunk, amelyet a 2010-es költségvetésben ránk hagytak. Az utána következő költségvetések jórészt arról szóltak, hogyan tudjuk azt a társadalmi, gazdasági csődöt kezelni, amit szintén örökül hagytak” – mondta Kövér László. Hozzátette, hogy reményeik szerint ez a költségvetés már arról, szól hogyan tud Magyarország ismét emelkedő pályára kapaszkodni.

 Az államadósság csökkenésével számol a kormány

 A javaslat 15 958,373 milliárd forint bevételi főösszeggel, 16 883,127 milliárd forint kiadási főösszeggel és 924,753 milliárd forint hiánnyal számol, 30 629,1 milliárd forintos GDP mellett. Az államadósság a GDP 76,9 százalékára csökken jövő év végére az idén év végén várható 77,4 százalékról.

 A törvényjavaslat szerint az államháztartás két alrendszere és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek 2014. december 31-ére tervezett adóssága – 296,9 forintos euró, 240,6 forintos svájci frank és 225,0 forintos amerikai dollár árfolyam mellett – az államháztartás központi alrendszerében 22 976,7 milliárd forint, az államháztartás önkormányzati alrendszerében 456,0 milliárd forint, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknél 163,4 milliárd forint.

 Áfából, szja-ból több, jövedéki adóból kevesebb bevétel

 A kormány általános forgalmi adóból (áfa) 1,5 százalékkal magasabb, személyi jövedelemadóból (szja) pedig 3 százalékkal több bevételre számít jövőre, a jövedéki adóbevételek ugyanakkor 1,6 százalékkal csökkenhetnek a most benyújtott 2014-es költségvetés szerint.

Az Országgyűlés honlapján hétfőn megjelent javaslat alapján áfából háromezer milliárd forintot, szja-ból 1550 milliárd forintot, jövedéki adóból 931,9 milliárd forintot, társasági adóból pedig 358,8 milliárd forintot vár a kormány jövőre.

Az idei költségvetéshez képest 2014-ben 47 milliárd forinttal többet tervez a kormány az áfabevételekből. Az szja-nál a tervezett növekmény 48 milliárd forint, a társasági adóbevételeknél pedig 38 milliárd.

A törvényjavaslat szerint ugyanakkor a jövedéki adókból származó bevételek 15,2 milliárd forinttal csökkenhetnek jövőre.

Jelentős növekedés az EU-fejlesztéseknél

Az uniós fejlesztésekre a jövő évi költségvetés 1959,083 milliárd forint kiadási előirányzatot tartalmaz, ami jelentős növekedés az idei 1436,857 milliárd forintról. A támogatás az uniós fejlesztések esetében 2014-ben 412,940 milliárd forint lehet az idei 151,164 milliárd forintróll. Az uniós fejlesztésekhez kapcsolódó bevételek jövőre 1546,143 milliárd forintot tesznek ki az idei 1285,692 milliárd forint után.

 19 jogszabályt módosít a kormány

 Az államháztartásról szóló törvény szerint a kormánynak a költségvetés benyújtása mellett elő kell terjesztenie azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek az abban foglaltak megalapozásához szükségesek.
 A benyújtott előterjesztés módosítja egyebek mellett az államháztartás szabályozásával összefüggő és a központi költségvetéssel összefüggő egyes törvényeket.

 Hajlékonyabbak lesznek az önkormányzatok adósságrendezési szabályai, a gépjárműadó ellenőrzésekor a NAV a személyes adatokhoz is hozzájuthat az önkormányzatoknál, a hulladéklerakási járulék a jövőben nem a szaktárcát, hanem a központi költségvetést illeti – egyebek mellett ezek a szabályok is szerepelnek a törvényjavaslatban.

 A jogszabálycsomag a helyi önkormányzatok adósságrendezését szabályozó, még 1996-ban hozott törvény módosításával indul. Ez megengedi, hogy az önkormányzat és a hitelezői az adósságrendezés bármely szakaszában megállapodhassanak egymással. Ennek megfelelően hitelt is bármikor felvehetnek az önkormányzatok, a hitelezőik kifizetésére. Erre azonban külön szabályok vonatkoznak.

  A gazdasági stabilitási törvény már 2011 óta korlátozza az önkormányzatok hitelfelvételét. Az egyik szabály szerint az önkormányzatnak a hitel miatti – tárgyévi – összes fizetési kötelezettsége (a hitel futamidejének végéig) egyik évben sem haladja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50 százalékát, de ehhez is kell a kormány hozzájárulása. Kivételes, vagy pedig az önkormányzat működését veszélyeztető esetben a kormány eltekinthet az 50 százalékos aránytól.

A szociális törvény módosítása bevezeti a kiemelt ápolási díjat, amely annak jár, aki a legsúlyosabb egészségi állapotú hozzátartozóját ápolja. Ez a díj az ápolási alapdíj 180 százaléka.

 A tavalyi dohánykereskedelmi törvény írta elő azt, hogy “a dohánytermék-kiskereskedelem szervezésének előmozdítására, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázat kiírásának, elbírálásának, a koncessziós szerződés megkötésének előkészítésére, valamint a megkötött koncessziós szerződés ellenőrzésére a miniszter 100 százalékos állami tulajdonban lévő zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságot alapít”. A mostani kiegészítés a miniszter kötelezettségévé teszi az említett zrt. működési célú támogatását.

 Ugyancsak ez a törvény egészül ki a koncessziós díjak beszedési szabályával. Ez az illetékes miniszter feladata, de a zrt.-vel szedeti be, majd utalja azt tovább. A nettó koncessziós díjat a kincstár, az áfát pedig az adóhatóság kapja. A késedelmi pótlék, a kártérítés és a kötbér viszont a minisztérium saját bevétele lesz.



 (MTI)