A kedvező adatok hátterében elsősorban a gazdasági helyzet javulását, az egészségügyi dolgozóknak juttatott béremelést, bérrendezést, a dolgozók nagyobb megbecsülését, a rezidens orvosok itthon tartását, az egészségügybe történő forrásbevonást, korszerűsítést, felújításokat és egyes gyógyszerek árcsökkentését említették. Ugyanakkor megjegyezték a béremelés nem kielégítő mértékét, az orvosok túlterheltségét, az orvoselvándorlást, az ápolók csökkenő létszámát, a várólisták hosszát és a hálapénz kérdését.
Tovább nőtt azoknak az aránya, akik szerint “mindenképp érdemes figyelmet fordítani az egészségükre”, illetve a válaszadók 67 százaléka gondolja azt, hogy “mindenképpen vagy inkább érdemes odafigyelni az egészségére”.
Ötéves távlatban az orvosok mindössze 12 százaléka számol a hazai egészségügy javuló tendenciájával; 45 százalékuk szerint a helyzet tovább fog romlani és nem várnak jelentős javulást az egészségügyben. Elsősorban a nagymértékű humán erőforráshiányt, alacsony béreket, elvándorlást, elöregedett és utánpótlás nélküli orvosi kart és az alulfinanszírozott ellátórendszert, a paraszolvencia negatív hatásait és a növekvő betegszámot említették.
Tavasz óta duplájára, 42 százalékra nőtt azoknak a szakorvosoknak az aránya, akik szerint műszert, berendezést nem érdemes vásárolni jelenleg az egészségügyben.
Az orvosok válaszaikban kedvező folyamatként nagyrészt a gazdaság fellendülését, a folyamatban lévő kórházberuházásokat, fejlesztéseket, a jövőbeli forrásbevonást, a bővülő finanszírozási lehetőségeket valamint a bérrendezést értékelték.
A reprezentatív kutatás 250 egészségügyi dolgozó, valamint ötszáz ember véleményének megkérdezésével készült szeptemberben.
(MTI)