Az ún. helyettesítő főnévi igenév
(Ersatzinfinitiv)
Az összetett múlt idők a németben egy segédigéből (haben vagy sein) és a főige befejezett melléknévi igenevéből (Partizip Perfekt, másik nevén Partizip II) állnak. Például:
Ich habe gestern viel gearbeitet.
Ich bin auf dem Bahnhof angekommen.
A módbeli segédigék (können, müssen, wollen, sollen, mögen, dürfen) a haben-nel képzik az összetett múlt időket:
Ich habe gemusst.
Er hat gekonnt.
Na, de ez sajnos nem mindig ilyen egyszerű!
Ritkán állnak a módbeli segédigék önmagukban. Ha a módbeli segédige mellett egy másik ige is van a mondatban, akkor az összetett múlt időben nem Partizip Perfekt, hanem Infinitiv fog állni:
Ich habe schlafen müssen. (Aludnom kellett.)
Er hat arbeiten können. (Dolgozhatott.)
A brauchen zu + Infinitiv szerkezet is hasonlóan viselkedik múlt időben:
Jelen idő (Präsens): Ich brauche nicht viel zu arbeiten. (Nem kell sokat dolgoznom.)
Múlt idő (Perfekt): Ich habe nicht viel zu arbeiten brauchen. (Nem kellett sokat dolgoznom.)
A lassen igénél is ez a helyzet:
Präsent: Ich lasse dich sprechen. (Hagylak beszélni. / Beszéltetlek.)
Perfekt: Ich habe dich sprechen lassen. (Hagytalak beszélni. / Beszéltettelek.)
A hören / sehen igénél is ugyanígy:
És még a helfen is ilyen:
Ich helfe ihm den Koffer tragen.
Ich habe ihm den Koffer tragen helfen. (Csak semmi geholfen!)
Mi lesz ezekből szenvedő szerkezetben?
Präsens (jelen idő):
Aktiv: Wir müssen das Haus bauen. (A házat fel kell építenünk.)
Passiv: Das Haus muss gebaut werden.
Összetett múlt időben a módbeli segédige kerülne Partizip Perfekt alakba (hat … gemusst), de itt, mivel ott van még egy ige a mondatban (bauen), ezért nem Partizip Perfekt, hanem Infinitiv alakba kerül a módbeli segédige (hat … müssen) szenvedő alakban éppúgy, mint cselekvő alakban:
Perfekt (összetett múlt idő):
Aktiv: Wir haben das Haus bauen müssen. (A házat fel kellett építenünk.)
Passiv: Das Haus hat gebaut werden müssen.
A “gebaut werden” egy két szóból álló, de szorosan egybetartozó szerkezet, a főnévi igenév szenvedő alakja.
További példák:
Präsens: Die Aufgabe muss immer geschrieben werden.
Perfekt: Die Aufgabe hat immer geschrieben werden müssen. (A feladatot mindig meg kellett írni.)
Präsens: Das Buch kann noch dieses Jahr gelesen werden.
Perfekt: Das Buch hat noch dieses Jahr gelesen werden können. (A könyvet még az idén el lehetett olvasni.)
A brauchen + zu + Infinitiv szerkezet annyiban más, hogy a főnévi igenév szenvedő alakjában a werden elé kerül a“zu” szócska, jelen időben és összetett múlt időben is:
Präsens: Die Aufgabe braucht nicht geschrieben zu werden. (A feladatot nem kell megírni.)
Perfekt: Die Aufgabe hat nicht geschrieben zu werden brauchen. (A feladatot nem kellett megírni.)
A lassen, sehen, hören igével ilyen szenvedő mondatokban még nem találkoztam!
Mi lesz ezekből mellékmondatban (KATI szórend)?
(A KATI szórendről itt olvashatunk.)
Mint tudjuk, KATI szórendben a ragozott ige a mondat legvégén áll. Hihetetlen, de még ez alól is van kivétel, mégpedig pont ez a módbeli segédigés eset, amikor Infinitiv áll a Partizip Perfekt helyett.
Ich habe gestern gehen müssen. (Tegnap mennem kellett.)
Er hat schon gesagt, dass ich gestern habe gehen müssen.
Ha ez a fent említett csodálatos szerkezet mellékmondatba kerül, akkor bizony ilyen csúnyán fog kinézni a mellékmondat vége: a ragozott igealak után áll még a főige, és utána a módbeli segédige, ráadásul mindkettőInfinitiv alakban.
Az tehát a szabály, hogy ha két Infinitiv áll a mellékmondatban, azok nagyon szemtelen módon a ragozott igealak után kerülnek. További példák:
Ich habe schlafen müssen. (Aludnom kellett.)
Du weißt, dass ich habe schlafen müssen. (Tudod, hogy aludnom kellett.)
Er hat voriges Jahr arbeiten können. (Tavaly dolgozhatott.)
Wir wissen, dass er voriges Jahr hat arbeiten können. (Tudjuk, hogy tavaly dolgozhatott.)
A brauchen + zu + Infinitiv, lassen, sehen, hören nem igazán fordul elő mellékmondatokban Perfekt alakban ilyen formában, helyette egyszerű múltat (Präteritum) használunk inkább. Ez a mellékmondati furcsaság tehát a módbeli segédigékre korlátozódik szerencsére.
És ha KATI szórendben van szenvedő szerkezet?
Önmagában a KATI szórend és a szenvedő szerkezet is elég furán nézett ki első ránézésre ebben a formában. Hát még ha a kettőt kombináljuk, akkor lesz csak igazán érdekes. De annyira nem bonyolult, mint amilyennek látszik! KétInfinitiv lesz egymás mellett, ezek közül az egyik szenvedő alakú (tehát a Partizip Perfekt és a werden alakjaiból tevődik össze), és mellékmondatban ezeket előzi meg a ragozott igealak, a haben:
Präsens (jelen idő): Die Aufgabe muss heute gelöst werden. (Ma meg kell oldani a feladatot.)
Perfekt: Die Aufgabe hat heute gelöst werden müssen. (Ma meg kellett oldani a feladatot.)
Perfekt + KATI szórend: Ich weiß nicht, ob die Aufgabe heute hat gelöst werden müssen. (Nem tudom, hogy ma meg kellett-e oldani a feladatot.)
–
A brauchen + zu + Infinitiv használata
(Összegzés)
Mivel jelentésében (müssen helyett “nem kell” értelemben) és használatában (múlt időben, szenvedő szerkezetben) is szokatlan a brauchen + zu + Infinitiv szerkezet, tanácsos összefoglalni a használatát.
Präsens, Aktiv (jelen idő, cselekvő szerkezet): Er braucht den Brief nicht zu schreiben. (Nem kell megírnia a levelet.)
Perfekt, Aktiv (összetett múlt, cselekvő szerkezet): Er hat den Brief nicht zu schreiben brauchen. (Nem kellett megírnia a levelet.)
Präsens, Passiv (jelen idő, szenvedő szerkezet): Der Brief braucht nicht geschrieben zu werden. (Nem kell megírni a levelet.)
Perfekt, Passiv: Der Brief hat nicht geschrieben zu werden brauchen. (Nem kellett megírni a levelet.)
–
Infinitiv használata Partizip Perfekt helyett,
a Perfekten kívül más múlt idejű alakokban
Plusquamperfekt-ben, Konjunktiv Perfekt-ben és Konjunktiv Plusquamperfekt-ben is érvényesek a fent leírt hajmeresztő szabályok, nem csak a kijelentő mód Perfekt-jében:
Plusquamperfekt: Nachdem ich den Brief hatte schreiben müssen, musste ich arbeiten gehen.(Miután meg kellett írnom a levelet, dolgozni kellett mennem.)
Konjunktiv Perfekt: Man sagt, dass man gestern im Balaton nicht habe schwimmen können. (Azt mondják, tegnap nem lehetett úszni a Balatonban.)
Konjunktiv Plusquamperfekt: Wenn ich ins Ausland hätte fahren wollen, hätte ich mit dem Geld gespart. (Ha külföldre akartam volna utazni, spórolnom kellett volna.)