A német nyelvben megkülönböztetünk 3 múlt időt, ami azért is érdekes, mert a magyarban csak egy múlt idő van, ez az oka annak, hogy a német múlt időket ugyanúgy fordítjuk.

Alapfogalmak a múlt idő megértéséhez

A német nyelvben megkülönböztetünk gyenge, erős és vegyes igéket.

Gyenge igék:

Szabályosan képezik a múlt idejű alakjaikat. Azaz szótő + „-te” Präteritumban és + „ge-” előtag és „-t”, vagy „-et” végződés Perfektben.

Erős és vegyes igék:

A szótári alakból is kiderül (a mellette levő csillag segítségével, ahogy azt már az igeragozás résznél is említettem). Ennek nyelvtörténeti okai vannak, „sajnos” meg kell tanulni ezeket az igéket, vagy ha lehet használjunk szótárat.

A perfekt, vagy másnéven Befejezett jelen képzésénél szükség van egy időbeli segédigére és az igenék az ún.Partizip Perfekt/ Partizip II/ Befejezett melléknévi igenév alakjára.  Nézzük először az utóbbit.

A szokványos módon megkeressük az ige tövét (volt már rá példa az igeragozás részben), majd az igetőhöz hozzákapcsoljuk a „ge-” előtagot és a „-t”, vagy „-et” végződést.

Példák:

machen – csinál

Megkeresem a szó tövét, ami a „mach” lesz. A szótőhöz hozzákapcsolom a „ge-” előtagot és a végéhez kapcsolom a „-t” végződést.

Tehát:

ge + mach + t, azaz  gemacht

rauchen – dohányzik/ cigizik (szótő : rauch)

ge + rauch + t, azaz  geraucht

feiern – (meg)ünnepel (szótő : feier)

ge + feier + t, azaz  gefeiert

Összegezve tehát a Partizip Perfekt alakja a machen igének a gemacht, a rauchen esetében geraucht és a feiern esetében gefeiert lesz.

Az erős igéknél nagyon fontos megjegyezni, hogy megváltozik a tőhangzó. Ezeket nincs mese, meg kell tanulni, illetve, ha használhat szótárat a kedves olvasó, akkor nézze meg a szótári alak mellett mindig, hogy mi áll. Ha egy „h” van mellette, akkor gyenge igéről van szó, ha egy csillag, akkor lapozzon hátra a szótárban és ismerkedjen meg az ige tulajdonságaival.

Hasonlóan a gyenge igéknél használt módszer szerint az igetőhöz kapcsoljuk a „ge-” előtagot, majd a végéhez az „-en” képzőt.

Példák:

fliehen – megfutamodik, menekül

A szótő megváltozik: floh

ge + floh + en, azaz geflohen

frieren – megfagy/befagy

A szótő megváltozik: fror

ge + fror + en, azaz gefroren

Nevük nagyon találó, hiszen ezeknek az igéknek ugyanúgy megváltozik a tőhangzójuk, mint az erős igéknek, viszont a vegyes igék megkapják a gyenge igékre jellemző („-te” véget Präteritumban és) „-t” véget Perfektben.

Példák:

nennen – (meg)nevez

Itt megváltozik az igető, amit a szótárból ki lehet lesni, vagy ha valaki nagyon ügyes, akkor megy fejből is:

Igető: nann

ge + nann + t, azaz genannt

denken – gondol

Igető: dach

 ge + dach + t, azaz gedacht

Az elválós igekötős igék esetében a „ge” képző nem az igető elé kerül, hanem az igekötő és az ige közé. Erre példák:

abbauen – lebont, szétszed

igekötő: ab + ge + bau + t, azaz abgebaut

anfordern – kér, igényel

igekötő: an + ge + forder + t, azaz angefordert

Itt is vannak kivételek, amik a nem kapnak „-ge” előtagot a Partizip Perfekt alakban. Ezek az igék a következők:

-ieren, -eien végű igék, valamint azok az igekötős igék, amiknél az igekötők: be, ge, ent, emp, miß, ver, zer, er, wieder

spazieren – sétál(gat)

NINCS „ge-” előtag! Tehát szótő: spazier + t, azaz spaziert lesz a Partizip Perfekt alak.

emphelen – ajánl

NINCS „ge-” előtag! A Partizip Perfekt alakja: empholen

A Perfekt képzéséhez tehát nem elég a Partizip Perfekt alak. Ehhez még szükségünk van egy időbeli segédigére is. Az időbeli segédigét mindig jelen időben ragozzuk, ha Perfekt típusú múlt időt akar valaki használni.

Az időbeli segédige a haben, vagy a sein jelen időben ragozott alakjai lesznek. Arra, hogy mikor melyiket használjuk, vannak bizonyos szabályszerűségek. Csak az egyiket lehet mindig használni egy adott igénél. A szótár itt is nagy hasznára lehet mindenkinek, mert a szótári alak mellé kiírják, hogy haben, vagy sein időbeli segédigével képzi-e az igénk a Perfekt alakját. Ha haben-nel, akkor egy „h.” betű (és egy pont) van mellette, ha a sein-nal, akkor pedig „i.” (ami pedig az „ist”-ből származik, hiszen a szótári alakokat mindig egyes szám 3. személyre adják meg és a sein E/3 személyben ist).

A haben használjuk például sich-es igéknél (visszaható névmás), állapotot jelentő tárgyatlan igéknél, módbeli segédigéknél, és időjárás esetében is.

sich lehnen – támaszkodik (vmire)

Partizip Perfekt alakja:

sich gelehnt

Perfekt alakja:

hat sich gelehnt = támaszkodott

Részletesen:

A táblázatból is jól kitűnik, hogy a habent használjuk ennél az igénél, hiszen egy sich-es igéről van szó, és a haben-t ragozzuk egyedül és azt is jelen időben, a Partizip Perfekt alakot pedig nem ragozzuk, hiszen minek, ha a haben-t már ragoztuk. Itt előjön a visszaható névmás, amit már tárgyaltam a „Visszaható ige/névmás és nem valódi visszaható igék” című fejezetben, ezért ezt nem részletezném.

Állapotot jelző ige például a schlafen.

schlafen – alszik

Partizip Perfekt alakja: geschlafen

Perfekt alakja: hat geschlafen = aludt

Részletesen:

Módbeli segédigéknél, például wollen – akart

Partizip Perfekt alakja: gewollt

Perfekt alakja: hat gewollt = akart

Részletesen:

es blitzt – villámlik

Partizip Perfekt alakja: geblitzt

Perfekt alakja: es hat geblitzt

Mivel ezt E/3 személyben használják, ezért „es hat” lesz végig, tehát a haben-t itt nem ragozzuk végig, csak egyes szám 3. személyben ragozzuk.

Ide tartozik a mozgást kifejező igék többsége, az állapotváltozást kifejező igék, valamint a bleiben/marad és awerden/lesz (ez utóbbi kettő kivétel).

laufen – fut, szalad

Partizip Perfekt alakja: gelaufen

Perfekt alakja: ist gelaufen = futott

Részletesen:

Tehát a táblázatból látszik, hogy a „sein” ragozott alakjait használom, ugyanúgy, mint a haben-es igék esetében és a Partizip Perfekt alakot pedig nem ragozom, mert a sein-t már ragoztam.

einsclafen – elalszik

Partizip Perfekt: eingeschlafen

Ez egy érdekes példa, hiszen egy elválós igekötős igéről van szó, amit előzőleg már tárgyaltam. A lényeg az, hogy a „ge” képző beékelődik az igekötő és az ige közé.

Perfekt: ist eingeschlafen = elaludt

Részletesen: