Hírek és Érdekességek az egészségügyből

Orvosok Magyar

2013. Sep. 22.

Hozzászólások (0)

A szenvedő szerkezet (das Passiv) a németben

Többféle szenvedő szerkezet létezik a németben, ezek közül a leggyakrabban a Vorgangspassiv(másik nevén: Handlungspassiv, folyamatot kifejező szenvedő igeragozás) használtatik.
Kijelentő mód, jelen idő:
Adott egy cselekvő igeszemléletű (aktív) mondat:
aktív: Man schreibt den Brief. (Levelet írnak.)
Ebben a mondatban a man az alany, a schreibt az ige, a den Brief pedig a tárgy.
A cselekvő mondatot úgy alakítjuk át szenvedő mondattá, hogy a cselekvő mondat tárgya (itt: den Brief) lesz a szenvedő mondat alanya, az ige werden + Partizip Perfekt alakba kerül:
passzív: Der Brief wird geschrieben. (A levél “írva van” / A levél íratik / Levelet írnak.)
A cselekvő mondat alanya itt a man. Mivel a man eleve azt fejezi ki, hogy nem lényeges a cselekvés végrehajtója, a szenvedő mondatból a man teljesen el is marad. Éppen ebben áll a szenvedő szerkezet lényege, hogy a cselekvés végrehajtóját nem tartjuk fontosnak, ezért általában ki is marad belőle. Ha nem man a cselekvő mondat alanya, hanem valami más, akkor a szenvedő mondatban von (ritkábban durch, lásd lejjebb) elöljárószós szerkezettel megnevezhetjük:
aktív: Ich schreibe den Brief. – Die Sekretärin schreibt den Brief.
passzív: Der Brief wird von mir geschrieben. – Der Brief wird von der Sekretärin geschrieben.
Múlt időben (Präteritum):
aktív: Man schrieb den Brief. (Levelet írtak.)
passzív: Der Brief wurde geschrieben. (A levél “írva volt” / A levél (meg)íratott / Levelet írtak.)
Tehát a werden igét abban az igeidőben ragozzuk, amiben a párhuzamos cselekvő mondat igéje áll.
A Perfekt múlt időben szenvedő szerkezetben a werden igét ragozzuk Perfektben, de a ge- előtag ilyenkor elmarad a geworden elől, csak worden lesz. Mint tudjuk, a werden ige a Perfekt alakját a sein igével képzi! (werden – wurde – ist geworden).
aktív: Man hat den Brief geschrieben.
passzív: Der Brief ist geschrieben worden.
A werden eredeti, nem szenvedő jelentésében worden helyett természetesen geworden áll: Er ist Lehrer geworden – “Tanár lett.” Támpontot adhat, hogy a geworden előtt nincs másik ige Partizip Perfekt alakja, ezért ez nem is lehet szenvedő szerkezet. Hiszen szenvedő szerkezetben a werdenmellett egy másik ige Partizip Perfektje is áll!
A Perfekthez hasonlóan képezzük a Plusquamperfektet is:
aktív: Man hatte den Brief geschrieben.
passzív: Der Brief war geschrieben worden.
A fentiek alapján könnyen képezhető feltételes módú (Konjunktiv II) szenvedő szerkezet is: a werden igét kell feltételes jelen ill. feltételes múlt alakban ragozni:
aktív: Man schriebe den Brief. (Levelet írnának.)
passzív: Der Brief würde geschrieben. (A levél “írva lenne” / A levél (meg)íratna / Levelet írnának.)
aktív: Man hätte den Brief geschrieben. (Levelet írtak volna.)
passzív: Der Brief wäre geschrieben worden. (A levél “meg lett volna írva” / A levél megíratott volna / Levelet írtak volna.)
További példák:
Man grüßt mich – Ich werde gegrüßt (Üdvözölnek engem – “Üdvözölve vagyok”.)
Man grüßte mich – Ich wurde gegrüßt.
Man hat mich gegrüßt – Ich bin gegrüßt worden.
____________________________
Főnévi igenév és jövő idő
————-
A főnévi igenévnek is van szenvedő alakja:
aktív: schreiben (írni), grüßen (üdvözölni), lesen (olvasni)
passzív: geschrieben werden (“megírva lenni”), gegrüßt werden (“üdvözölve lenni”), gelesen werden (“olvasva lenni”)
Ezt az alakot pl. zu + Infinitiv szerkezetekben használjuk:
aktív: Ich freue mich, dass man mich grüßt – Örülök, hogy üdvözölnek engem.
passzív: Ich freue mich, gegrüßt zu werden – Örülök, hogy “üdvözölve vagyok”.
A jövő idő szenvedő alakjának képzéséhez is a főnévi igenév szenvedő alakját használjuk. Míg cselekvő alakban awerden mellett a “sima” (cselekvő alakú) főnévi igenén áll (pl. Ich werde das Buch lesen), addig a szenvedő alakban a werden mellett a szenvedő alakú főnévi igenév áll (pl. Das Buch wird gelesen werden).
aktív: Man wird den Brief schreiben. (Levelet fognak írni.)
passzív: Der Brief wird geschrieben werden. (A levél “megírva lesz”.)
A főnévi igenévnek múlt idejű szenvedő alakja is van, amit úgy képzünk, hogy a főige Partizip Perfektje mellé a worden sein kerül, pl. geschrieben worden sein. Ezt szó szerint magyarra fordítani nem igazán lehet, nagyon régies, magyartalan lenne: “megírva volt lenni”. Ezt az alakot használhatjuk pl. zu + Infinitiv szerkezetekben előidejűség kifejezésére pl. Ich freue mich, gegrüßt worden zu sein – Örülök, hogy üdvözöltek engem. (Erről bővebben itt lehet olvasni.) A fentiek alapján értelemszerűen a Futur II úgy képzi a szenvedő alakját, hogy a werden ragozott alakja mellé a főige múlt idejű szenvedő főnévi igenév alakja kerül: Ich werde natürlich gegrüßt worden sein. A Futur II használatáról itt lehet olvasni.
Az előzőek alapján a Konjunktiv I. (függő beszéd kifejezésére) szenvedő alakja sem jelenthet már gondot: er werde gegrüßst (jelen); er werde gegrüßt werden (jövő); er werde gegrüßt worden sein (Futur II).
_______________________
És ha nem tárgyas az ige?
—————–
A német nyelv sajátossága, hogy nem csak tárgyas igékből képezhető szenvedő szerkezet. Míg sok más nyelvnél kikötés, hogy legyen tárgy a cselekvő mondatban, amiből a szenvedő mondat alanya lesz, a németben szinte bármilyen igéből (kevés kivételtől eltekintve) képezhető szenvedő szerkezet. Ilyenkor, nem lévén tárgya a cselekvő mondatnak, nem lehet a cselekvő mondat tárgyából a szenvedő mondat alanya, hanem helyette vagy esnévmás lesz a szenvedő mondat alanya, vagy az alany teljesen el is marad:
Man heizt – fűtenek.
Es wird geheizt – “fűtve van”, fűtenek.
Man schläft im Bett – Ágyban alszik az ember / Ágyban alszunk / Ágyban alszanak.
Es wird im Bett geschlafen.
Im Bett wird geschlafen. “Ágyban van aludva”.
Valójában az es névmásnak itt csak helykitöltő szerepe van: bármilyen német mondat kezdődhet es névmással, ha nem akarunk vagy nem tudunk semmit kiemelni a mondat elejére, nem csak szenvedő mondatokban, vö: Ein Mann kommt dort → Es kommt ein Mann dort (Jön ott egy férfi). Az esnévmás funkcióiról itt olvashatunk.
Az angollal ellentétben a németben nem lehet a részeshatározóból a szenvedő mondatban alanyt “csinálni”. Persze kiemelhetjük akár a szenvedő mondat elejére a részeshatározót, de az részes esetben is marad. (Bár létezik az “angoloshoz” hasonló megoldás a németben, amitAdressatenpassiv-nak neveznek, ezzel most nem foglalkozom.)
They give the child an apple. Man gibt dem Kind einen Apfel. (A gyereknek almát adnak.)
The child is given an apple. Dem Kind wird ein Apfel gegeben.
_________________________________
Módbeli segédigék! Bonyolultnak tűnik?
———————-
 Módbeli segédigés mondatok is állhatnak passzívban. A szerkezet elsőre bonyolultnak tűnik, de valójában csak az a lényege, hogy míg aktívban az aktív (“sima”) főnévi igenév alakja áll a módbeli segédige mellett (pl. Ich muss gehen), addig passzívban a főnévi igenév passzív alakja (lásd feljebb) kerül a módbeli segédige mellé (pl. Der Brief muss geschrieben werden):
Ich kann das Buch lesen.
Das Buch kann gelesen werden.
Ennek Präteritum alakjával sincs különösebb gond:
Ich konnte das Buch lesen.
Das Buch konnte gelesen werden.
Lényegében az angolban is és sok más nyelvben is hasonló történik módbeli segédige mellett szenvedő alakban (tehát szenvedő alakú főnévi igenév áll cselekvő helyett): I can read the book; posso leggere il libro; je peux lire le livre (cselekvő alakú főnévi igenév a módbeli segédige után);The book can be read; il libro può esser letto; le livre peut être lit (szenvedő alakú főnévi igenév a  módbeli segédige után).
Perfekt alakban viszont tudni kell, hogy módbeli segédige Partizip Perfekt-je helyett Infinitiv (főnévi igenév) áll, ha másik ige is van a mondatban, nem csak szenvedő, hanem “sima” cselekvő mondatokban is (erről az ún. helyettesítő főnévi igenévről itt írtam):
Ich habe gemusst.
DE! Ich habe lesen müssen. (Olvasnom kellett.)
Éppen ezért a szenvedő szerkezetben is főnévi igenév alakban fog állni a módbeli segédige, Partizip Perfekt alak helyett:
Das Buch hat gelesen werden müssen. (El kellett olvasni a könyvet, a könyvnek “el kellett olvasva lenni”.)
Ha ezt a bonyolultnak tűnő mondatot összehasonlítjuk az Ich habe lesen müssen mondattal, megállapíthatjuk, hogy csak az a különbség, hogy a lesen helyett gelesen werden áll, azaz a cselekvő alakú főnévi igenév helyett szenvedő alakú főnévi igenév áll!
Mivel a módbeli segédigék Perfekt múlt idejű alakját mindig a haben-nel képezzük, szenvedő alakban nem a seinszerepel itt (mint a worden mellett), hanem a haben!
___________________________________________________________
Módbeli segédige + szenvedő szerkezet + KATI szórend! Ez már szenvedés!
————————————
Mellékmondati (KATI) szórendben a módbeli segédigés összetett múlt idős (haben-es) és módbeli segédigés jövő idős szerkezet is okoz némi bonyodalmat cselekvő alakban is, ami a nyelvtanulók bánatára szenvedő alakban is előjön. A ragozott ige (ami ilyenkor csak a haben vagy a werden lehet) nem a mondat legvégén áll, hanem a két Infinitiv előtt:
cselekvő alakban: Er sagte, dass man den Brief hat schreiben müssen. (Azt mondta, meg kellett írni a levelet.)
szenvedő alakban: Er sagte, dass der Brief hat geschrieben werden müssen.
cselekvő alakban: Er sagte, dass man den Brief wird schreiben müssen. (Azt mondta, meg kell majd írni a levelet.)
szenvedő alakban: Er sagte, dass der Brief wird geschrieben werden müssen.
Erről, és a mellékmondati szórend viszontagságairól itt írok bővebben.
_________________________________
VON + Dativ vagy DURCH + Akkusativ?
———————–
A cselekvés végrehajtójának megnevezése a passzív mondatokban: A cselekvés végrehajtóját, elvégzőjét von-nal fejezzük ki. Ha nem végrehajtóról, elvégzőről, hanem a cselekvés okozójáról, eszközéről van szó, akkor durch vagy mit elöljárószót használunk:
Das Fenster wurde durch den Wind geöffnet – Az ablakot a szél kinyitotta. “Az ablak inyittatott a szél által”.
 ___________________
Mikor nincs passzív?
————
Mely igéket nem használhatjuk passzívban? Passzívban csak a haben-nel ragozódó igéket használhatjuk.
Nem képezhető passzív alakja:
  • Azoknak az igéknek, amelyek sein-nal képzik az összetett múlt időt. Tehát a mozgást, állapotváltozást kifejező igéknek (pl. kommen, gehen, sterben)
  • a birtoklást kifejező igéknek (pl. haben, besitzen, bekommen)
  • a visszaható igéknek (pl. sich waschen, sich beeilen)
  • a wissen, kennen, kosten, freuen, ärgern, wundern, frieren igéknek
  • a személytelen szerkezeteknek (pl. es gibt, es regnet)
———————-
Kapcsolódó bejegyzés:

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!