A HATÁROZOTT NÉVELŐ
(Der bestimmte Artikel)
A magyartól eltérően KELL határozott névelő a következő esetekben:
1. Hímnemű, nőnemű és többes számú országnevek előtt:
der Libanon, der Sudan, der Iran, der Irak; die Schweiz, die Slovakei, die Türkei; die Niederlande
Az országnevekről és nemükről bővebben itt írtam.
2. Személynév előtt, ha a személynév nem fejezi ki önmagában egyértelműen az esetet:
Dem Peter gebe ich das Buch – Péternek adom a könyvet.
das Ei des Kolumbus – Kolumbusz tojása
3. Ha a személynév színházi szerepet, művet fejez ki:
Wer spielt den Faust? – Ki játssza Faustot?
Ich lese den Goethe – Goethét olvasom.
Ich höre den Bach – Bachot hallgatok.
4. Keltezésben:
der 8. August = augusztus 8.
am 8. August = augusztus 8-án
5. évszakok, napok, hónapok előtt:
im Winter, im Sommer, im Frühling, im Herbst
im Januar, im August
am Montag, am Mittwoch
A magyartól eltérően NEM KELL határozott névelő a következő esetekben:
1. Birtokos esetű névmások után (wessen?, dessen, deren) :
Wessen Auto ist das? = Kinek az autója ez?
Mein Freund, dessen Buch ist lese, heißt Peter = A barátom, akinek a könyvét olvasom, Péternek hívják.
2. Birtokos névmások előtt:
Mein Haus = az én házam / a házam
Unsere Wohnung = a mi lakásunk
Der blaue Wagen ist meiner = A kék autó az enyém.
3. Birtokos szerkezetben a birtok előtt elmarad a névelő akkor, ha birtok áll hátul:
des Schülers Paket = a tanulónak a csomagja / a tanuló csomagja – magyarban is elmaradhat a névelő!
de: das Paket des Schülers
Goethes Gedichte = Goethe versei
die Gedichte Goethes = Goethének a versei
4. A mutató névmások után nem áll a németben határozott névelő (dieser, jener):
diese Schule = ez az iskola
jener Wagen = az az autó
5. Bizonyos kifejezésekben, közmondásokban nincs határozott névelő a németben:
Zeit ist Geld = az idő pénz
–
A HATÁROZATLAN NÉVELŐ
(Der unbestimmte Artikel)
A magyartól eltérően KELL határozatlan névelő mindig a következő esetekben:
1. Összetett állítmány névszói része előtt, tehát a sein ige mellett (és más kopulatív igék, a werden, bleiben mellett is):
Er ist ein Mann.
Ich bin ein Sportler.
Ich werde ein Sportler.
2. A haben ige mellett is mindig használunk határozatlan névelőt, akkor is, ha testi vagy lelki tulajdonságokat fejezünk ki:
Er hat eine hohe Stirn – Magas homloka van.
Sie hat ein gutes Herz – Jó szíve van.
Du hast ein gutes Sprachgefühl – Jó nyelvérzéked van.
Viszont NEM HASZNÁLUNK határozatlan névelőt a sein ige mellett akkor, ha az állítmány névszói része foglalkozást, állami, népi, világnézeti hovatartozást, illetőséget jelöl:
Ich bin Ingenieur.
Er wird Biologe. (Biológus lesz.)
Wir sind Ungar. (Magyarok vagyunk.)
Ha a foglalkozás megnevezése előtt jelző van, akkor határozott névelőt használunk:
Er ist Lehrer.
DE: Er ist ein guter Lehrer.
A határozatlan névelőnek van külön tagadó alakja is (kein, keine, kein, tsz.: keine), ez is névelőnek számít valójában. Ezzel a Keretes szórend és tagadás a németben című bejegyzésben foglalkozom részletesebben.
–
A határozatlan névelővel nem keverendő össze az einer, eine, ein(e)s (többes számban: welche) névmás, mely önállóan, főnév nélkül fordul elő (pl. Hier ist ein Mann – Hier ist einer).
———————————-
Kapcsolódó bejegyzések: